Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

1786 telén szünetelt a kőfejtés, csupán a kitermelt kőanyag elszállítását végezték. 1787 februárjában a Dobó és a Földbástya közti szakaszon vágták a követ. Először csak a könnyen elérhető követ fejtették, majd ugyanitt alábányásztak a várfalak alá. A kitermelt követ a serháznál, és az egri belső malom árvízrongálta épületeinél használták fel. 1788 elején még az egerbaktai malomhoz vitték a követ, viszont 1788 áprilisában a várdombi darázskőfejtő munkásait elbocsátották. 1791-ben, bár egyre nehezebb lett a kőfejtés, folytatódott a vár körüli kővágás, de szinte alkalomszerűen, attól függően, hogy éppen darázskő, tufakő vagy homok kellett.

16

2 Talán ezért, 1791-ben készítette el Pliczner János egri kőfaragó az egri vár darázskőfejtésének a tervét.

16

3 Az egri Várdomb darázskövének a bányászata a XVIII. század végén, úgy tűnik, lezárult. Hajdúhegyi kőfejtő Valószínűleg a XVIII. században nyitották a kőfejtőt, mert Neuwirth Vince 1800ban készült Eger térképén már feltüntette: „Kaiser Brunn und Stein brück".

16

4 A hajdúhegyi kőbányát Gáli József szobrász eladásra kínálta 1877-ben, mely a Hajdúhegy verő oldalán állt, s a Baromvásártértől 8 perc gyaloglásra esett.

16

5 Kisegedi kőbánya Eger város tulajdona volt a Kis-Egeden egy kőfejtő, amelyet minden bizonnyal a XVIII. század első felében nyitottak. 1730. január 27-én kelt rendeletében előírta a városi utcák kövezetének tavasz idején történő kötelező javítását, s a követ az Eged alól hordták.

16

6 Innen került ki az a nagyméretű faragott kő, amely Eger város gabonamérő piaci kőetalonjaként készült, felirata szerint 1745-ben.

16

7 1805-ben a városi magisztrátus felemelte a napszámosok bérét a bányánál. így a napszámosok 7 garast, a pallér 8 garast kapott. Az útburkolók 40 forint előleget kértek, mert ínséges idők jártak. A város azzal a feltétellel adott nekik előleget, hogy amikor a kőfejtőben a városnak szüksége lesz a munkájukra, „a kőtőrésre megjelenni el ne mulasszák".

16

8 1854-es adatból tudjuk, hogy a városi kőbánya a Kis-Eged-hegy északkeleti oldalán volt, ahonnan a város kövezéséhez fejtették ez időben is a követ, s a kemény mészkő rétegei 2-3 hüvelyktől 1-2 láb vastagságig változtak. Az itt termelt kőanyag utcakövezetnek igen tartósnak bizonyult.

16

9 16

2 LÉNÁRT A., 1982-1983. 192-194. 16

3 DERCSÉNYID.-VOITP., 1969. 380. 16

4 BREZNAY I., 1926. I. 23. Miután Neuwirth ezt a térképet egy 1787-ben készült egri térképről másolta, így kétségtelen, hogy a Hajdúhegyi kőfejtő megnyitása 1787 előtt történt. 16

5 Eger című újság, 1877. VI. 7. 182. 16

6 BREZNAY I., 1933. I. 45. 16

7 Az 1745-ös datált követ az egri Dobó István Vármúzeum őrzi a Történeti Tárgyi Gyűjteményben: 80. 99. 1. leltári számon. A mérőkövön két tálszerű mélyedés található, az egyik 1, a másik 2 vékás. A mélyedések alatt l-l kiöntő nyílás van. A felirata: ANNO 1745. A hiteles kőűrmérték alapján meg tudjuk határozni literben az egri köböl nagyságát. Az egri gabonaköböl 63 1. - SZEDERKÉNYI N., 1890. II. 410. 16

8 LÉNÁRT A., 1982-1983. 192. 16

9 KUBINYI F.-VAHOT I., 1854. IV. 362. 53