Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
1. VASÉRCBÁNYÁSZAT
Bélapátfalván, az egri szeminárium birtokán 1843-ban a Köveslápa-hegyen vasérc került napfényre. Miután a diósgyőri vasgyár a hegyben található vasérc minőségét meg akarta vizsgálni, kutatási engedélyt kért és kapott 12 hétre a szomolnoki bányahatóságtól. 3 3 Az apátfalvi vasércbányákból származó vasércek lehetővé tették a szilvási vasolvasztó felállítását. Az apátfalvi vasércbánya folyamatos művelését megerősíti Fényes Elek 1851-ben: „Az erdőben vaskőbánya műveltetik, sőt kőszén is találtatnék, de az műveletlenül hever ", 3 4 Az érclelőhelyek kiaknázásának a joga Keglevich grófé volt, akinek szilvási vasolvasztója 1848-ig működött. 3 5 Szarvaskő A település határában Koncz János 1801-ben fedezte fel a vasércet a Nagycseres bércen és a Kecskefar nevű hegyen, s az érctelepek kiaknázására a szomolnoki bányakapitányságtól kapott hatósági engedélyt. 3 6 A településen azonban akkor még ismeretlen, és a földtani irodalomban is csak évtizedekkel később tisztázódott kőzetre bukkantak, amelyet, mivel elsőként 1834-ben Wehrle Alajos (1791-1835), a Selmecbányái bányászati akadémia tanára határozott meg, wehrlit-nek neveztek el első elemzőjéről, Kobell nyomán. A wehrlit 1834-es elemzése nyomán széles körben elterjedt a történeti irodalomban az a téves nézet, hogy ez időre tehető a szarvaskői titánvasérc felfedezése. A későbbi földtani kutatások során azóta már többször is átvizsgálták a területet. Bebizonyosodott, hogy a wehrlit lelőhelye ott húzódik a Kecskefar nevű hegy oldalában, az Eger-patak jobb partján, ahol már 1801-ben Koncz János vasércet talált. A szarvaskői wehrlit, vagy más néven titánvasérc összetételét Szabó József geológus tisztázta 1871-ben, amikor kimutatta, hogy ebben a kőzetben 25%-nyi a vas, 7%nyi a titán és még mintegy 0,1-0,2% vanádium érctartalma is van. 3 7 Papp Károlytól tudjuk, hogy 1801-ben már valóban a titánvasércet, azaz a wehrlitet találták meg. „A múlt század elején a wehrlitet vaskő gyanánt próbálták termelni és gróf Keglevich a Bükk hegység három pontján feltáratta. Minthogy azonban a nehezen olvadó diallagit miatt nem birták megolvasztani, a szarvaskői tárnát otthagyták".™ A wehrlitérc elszigetelt dombokon Szarvaskő és Bélapátfalva között elszórtan fordul elő több km hosszú sávban. 3 9 Legelső elfordulását a Majortető és Vaskapu kőbánya közötti területen említette Papp Károly. 4 0 Nevezték ezt a területet Vasbánya-hegynek is. A vasbánya-hegyi ércdús titánvasérc után tudományos alapossággal többen is kutattak az idők során. 1910-ben Pálfy Móric geológus írt róla ismertetőt, 1936 körül 3 3 DIV. LUK. TA. 51-78. 3 4 FÉNYES E., 1851. I. 29. 3 5 SOÓS I., 1975. 180. 3 6 SOÓS I., 1955. a. 430. 3 7 SZŰCS L., 1986. 6. 3 8 PAPP K., 1915. 247. 3 9 SZŰCS L., 1986. 6. 4 0 PAPP K., 1915. 249. 29
