Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

1. VASÉRCBÁNYÁSZAT

Vendl Aladár kutatott itt 25-60 m-es fúrásokkal. Ő arra a megállapításra jutott, hogy a Pálfy-féle becslés 1910-ben túlzott volt, s nem 5 millió tonna, hanem szerinte csak 0,3 millió tonna a mélyben rejlő wehrlitkészlet. 1936-ban feltehetően Vendl Aladár kutatásainak a hatására a Széchenyi Tudományos Társaság 20 000 pengővel díjazott pályázatot írt ki a wehrlit gazdaságos kohósításának a megoldására. Vendl Aladár szerint a titánvas (FeTiCb), vagy más néven ilmenit, a szarvaskői wehrlit nevű kőzetben 27 térfogatszázalékra tehető.

4

1 1956-ban Lengyel Endre értekezést írt a wehrlitről.

4

2 Szerinte a Margit-forrásnál lévő Újhatár-völgyben, nem is túlzottan mélyen, hasonló méretű wehrlittömzs rejlik, mint a Vasbánya-hegyen. A szarvaskői wehrlit iparszerű termelésének több akadálya volt. Kezdetben a csekély vastartalma miatt nem találták bányászatra érdemesnek, ugyanakkor a kőzetben rejlő titán és vanádium kinyerése sajátos wehrlit-dúsítási technológia kidolgozását igényelte. Visnyovszky László kohómérnök az 1950-es évek elején kifejlesztett egy eredményes eljárást a titánoxid kinyerésére. Ez a módszer 70-80%-os vas-titán kihozatalt eredményezett. Mégsem került sor a szarvaskői titánvasérc iparszerű feldolgozására egyéb okok miatt. Először is kevés a rendelkezésre álló érckészlet, másrészt kedvezőtlen kísérő kőzetei vannak a wehrlitnek, például a szilikátok. Ezért megoldatlan a wehrlit kohászati feldolgozása iparszerű méretekben.

4

3 A történeti múltban a szarvaskői wehrlit folyamatos ipari méretű bányászatáról nem beszélhetünk. Csak olyan alkalmi bányászkodásról tudunk, melynek minden esetben kutatási céljai voltak. A XIX. században emiatt kihajtották a 20-25 m hosszú Denevér-tárót, amelyet azóta többször is meghosszabbítottak. így jelenleg mintegy 45 m hosszú. A Denevér-táró a malom-hegyi bányától délre, a vasúti felüljáró közelében, az Eger-patak jobb oldalán található. Az I. világháború előtti években Sárkány Kálmán dobsinai illetőségű tulajdonosnak volt itt ún. zárt kutatmánya a vasércbányára, amelyet egy-két munkással működtetett.

4

4 Az 1930-as években néhány vagonnyi wehrlitet kitermeltek, s részben Ózdra és Diósgyőrbe szállították kohósítás végett, részben hasonló céllal vittek ki Németországba is bizonyos mennyiséget.

4

5 A szarvaskői titánvasérc kutatása, ill. bányászata a titánérc kohósítási nehézségei miatt még várat magára. A szarvaskői wehrlit ipari felhasználására nem került sor, viszont a kőzet alkalmas volt vasúti pályatest kavicsolására zúzott kő formájában.

4

6 Például ilyen felhagyott kőfejtőre bukkanhatunk a Malom-hegy déli lábánál. Szilvásvárad 1802-ben a községi határban lévő Horotna-völgyben Koncz János talált gyengébb minőségű limonitos vasércet. A szilvásváradi Szalajka-völgy folytatása a Horotna4

1 VENDL A., 1951. I. 126. 4

2 Lásd részletesen: LENGYEL E., 1957. 1-133. 4

3 SZŰCS L., 1986. 6. 4

4 DÉRYK., 1910. 68., ill. DÉRYK, 1914. 101. 4

5 KOLACSKOVSZKYL., 1946. 104. 46 p

App F i 1943 243. 30