Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
18. LŐPORGYÁRTÁS
A vár 1552-es ostroma után, felkészülve egy esetleges újabb küzdelemre, még két szárazmalmot is felállíttatott a várban Bornemissza Gergely várkapitány. Ez azért különös, mert az ostrom alatt épült a 12 kölyűs szükségmalom, amelyről később nem szólnak a források. Valószínűleg nem vált be, s helyette két másik újat kellett építeni. A faragómolnárok 1554 áprilisában készültek el a munkával. 166 7 1554-ben az ágyúkhoz való lőport maguk készítették, s a nagy lendülettel folyó lőporgyártáshoz egy selyemszitát szereztek be. 166 8 A vár tüzérségéhez tartoztak a lőporkészítők, akik között pattantyúsmester is akadt. A lőport részben a vár szárazmalmaiban őrölték, részben az erre a célra készített nagy rézmozsarakban törték meg. A salétromot és a ként vásárolták, de a faszenet a vár kialkudott bérért égettette. 166 9 Az 1551-1564 közötti években készített hadileltárak adatai kiterjedt lőporkészletről tudósítanak. Az 1551. évi inventárium szerint a vár lőporkészlete a következő tételekből állt: az ágyúkhoz használt durvább szemcséjű lőporból 34 kis hordóban (tunella) 3613 font, vagyis 2123,28 kg, míg a puskákba való lőporból 1720 fontnyi, vagyis 963,20 kg állt készen 20 tunelIában. Ezen kívül volt még leméretlenül 9 teli és 8 félhordónyi különféle minőségű lőpor. Az ostrom előtt beszerzett még Dobó lőporkészítéshez szükséges kénből is 1 hordóban 300 fontot és egy félhordónyi salétromot. Az 1553. évi leltár szerint tekintélyes lőporkészletet regisztrált, amelynek egy részét 1553 tavaszán szállították le. A puskaporból 54, a szakállas puskákhoz használt durvább szemcséjű lőporból 149 tunella volt raktáron. A puskaporból - 43,5 kg-ot számítva egy tunellára - összesen 2249 kg, az ágyúlőporból (50,5 kg-ot véve egy tunellára) 7524,5 kg volt a készletük. Ezen kívül kénből 1 tunella, másfél közepes hordónyi és 2 félhordónyi, a salétromból egy félhordónyit halmoztak fel. A leltározás során egy lőportörő mozsarat is találtak. Az 1554. évi inventáláskor nem különböztették meg minőség szerint a lőport, hanem csak a tárolóedények számát írták össze. Eszerint a lőpor 4 hordót és 406 tunellát töltött meg, s volt ezen kívül 52 bőrzsák a lőpor szállítására. A lőporkészítéshez tároltak egy fél gönci hordó salétromot (kb. 78 kg) és súlyban meg nem állapítható ként. A lőporgyártás céljából egy 4 kölyűre járó őrlőmalom működött a várban, de volt még egy lőportörő mozsár 2 hozzávaló törővel. A gyártáshoz rendelkezésre állt 2 selyemszita, valamint egy mérőedény. 167 0 Az 1558. évi hadileltár szerint a lőporkészlet 308 mázsa és 28 font volt. Megjegyzi a leltár, hogy a lőpor mázsáját 120 fonttal (67,20 kg) számították, szemben az addigi 100 fonttal (56 kg). így 1558. március l-jén a várban összesen 19 718,32 kg lőport tároltak. Ezen kívül volt még 8 mázsa (448 kg) salétrom és 20 mázsa 3 font (1121,68 kg) kén is a készletek között. A 4 kölyűre járó lőpormalom mellett még egy szárazmalom is található a várban, de az a leltározás idején - malomkövek hiányában használaton kívül állt. 167 1 166 7 SUGÁRI., 1984. 76. 166 8 SUGÁRI., 1984. 82-88. 166 9 SUGÁRI., 1975. a. 18. 167 0 SUGÁRI., 1975. a. 114. 167 1 SUGÁRI., 1975. a. 116. 287
