Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
18. LŐPORGYÁRTÁS
Az 1560. évi hadileltár szerint az egyik helyen 238, a másikon 1369,12 kg-ot lőport tároltak. Ezen kívül 3 hordó kén, 15 mázsa (840 kg) salétrom volt raktáron. A 4 kölyűre járó lőpormalom mellett megvolt még a sárgaréz lőportörő mozsár a hozzávaló törővel. 167 2 Az egri vár 1564-es leltára ismét nem hagy kétséget afelől, hogy kiterjedt lőporgyártás folyt a várban. Ezt a nyersanyag- és lőporkészletek mellett a felszerelés is igazolja. Lőszerkészletek: a puskaporos házban, a templom és a Szent Mihály kápolna között 95 mázsa és 60 font ágyúlőport őriztek. E házban a boltozat alatt 8 hordó ágyú- és puskaporral telve, amelyekben 59 mázsa és 78 font lőpor található. Egy másik helyen, a templom falába épített boltozatban van 199 puskaporos tonna, 59 mázsa és 78 font lőpor. 167 3 Átszámítás után: a 95 mázsa és 60 font = 5353,60 kg, továbbá 59 mázsa 78 font kétszer, azaz összesen: 13 370,56 kg. Ebben a mennyiségben nincs benne a templom tornyaiban itt-ott található készlet, vagy az 500 db cserépgránátban lévő lőpor. Salétromkészletek: a Szent János-templom melletti kőépületben egy hordóban 15 mázsa salétromot találtak, egy másikban 6,5 mázsát. Egy, a templom oldalában lévő házban szintén egy hordóban 8 mázsa salétrom volt, ill. ugyanitt lemértek 3 ma zsát. 167 4 A salétromkészletek összesen 32,5 mázsára, vagyis 1820 kg-ra rúgtak. Kénkészletek: a palota alatti boltozatban, vagyis a pincében, egy hordóban 7,5 mázsa ként, három hordóban 2,5 mázsa ként vettek számba. A Vitus mester által ágyúlőpor törésére kiadott kénből is visszamaradt 30 font. 167 5 Ha a több helyütt talált kénkészlet mennyiségét összeadjuk kiderül, hogy 576,8 kg kénnel rendelkezett a vár. A meglévő kén- és salétromkészletek további jelentős mennyiségű, közel 2000 kg lőporkészítéshez voltak elegendők. Az egri vár állapotát vizsgáló bizottság, amely 1557. december 23. és 1558. február 2. között tartózkodott Egerben, megállapította, hogy a következő lőporkészítő eszközökre van szüksége a várnak: kézi mérlegre súlyokkal, két rézrostára (egyik a puskapor, a másik a szakállasok porának rostálásához kellett), továbbá a lőpor hordásához zacs kókra. 167 6 Az 1562. május 15-i leltárban összeírtak György mester házában egy porszárf tót. 167 7 Vid mester házában találtak egy öreg portörni való réz mozsarat törőivel, továbbá a nagy búzásház felett 2 db pornak való rostát , 167 8 Az 1564. évi inventárium szerint az alábbi lőporgyártó eszközök és felszerelések voltak a várban: 4 db sértetlen rézeszköz (valószínű törőmozsár) a lőpor töréséhez, 4 db ép edény avagy rézeszköz puskapor őrlésére, 2 db lőporszárító asztal, 1 db réz rosta, 1 db szénvonóvas. Az egri várnak ez időben létező szénégető házát is említették a leltárban, s a szénégető házban egyebek mellett egy szárazmalom teljes felszerelését őrizték. A búzás házában találtak a leltározók egy halom taplót, 2 db lőpor szárításá167 2 SUGÁRI., 1975. b. 120 167 3 LÉNÁRT A., 1990. 54. 167 4 LÉNÁRT A., 1990. 55. 167 5 LÉNÁRT A., 1990. 56. 167 6 ILLÉSY J., 1894. 225. 167 7 SZABÓK., 1881. 750. 167 8 SZABÓ K., 1881. 756. 288
