Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

17. SALÉTROMGYÁRTÁS

42. kép. A salétrom kristályosítása 1580 körül Múzsák Múzeumi Magazin, 1970/4. 1653-ban a II. Rákóczi György által kiadott erdélyi törvények szabályozták ezt a tevékenységet és előírták, hogy a salétromosok „házaknak telkeit, udvarokat, ahhoz valópertinentiákat [tartozékokat] meg ne hányjanak vagy ássanak".

161

6 1671-ben Boldogkő várának inventáriuma említi, hogy a várban puskaportörő-malmot kívánnak létesíteni: „Salétromot Boldogkőújfalui, Árkai is, az házikónál lévő pajtákban, kamrákban két három mására való salétromos földet szedhetni és főzhetni úgy, ha ahhoz értő pattantyús lehetne a várban, nem volna úgy káros puskapor törő malmot megcsináltatni, idővel a várban elegendő puskapor lehettne is".

l6]

1 Lányi Pál - 1705. július 31-én írt levelében - beszámolt II. Rákóczi Ferencnek az országban folyó salétromtermelés helyzetéről, ugyanakkor ismertette mindkét salét16,

6 SELMECZI KOVÁCS A., 1991. 236. 161

7 K. VÉGH K., 1966. 152. A puskaportörő-malom 1671-1682 között bizonyosan elkészült, ahol a vártartomány birtokain (Váralja, Újfalu, Árka, Alsó-Méra, Vilmány) házainál ásott salétromos földből főzött nyersanyagot dolgozták fel. 276