Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
17. SALÉTROMGYÁRTÁS
egyszeres (azaz egyszer főzött) salétrom beszolgáltatását. Hazánkban különösen nevezetesek voltak a szabolcsi és debreceni salétromfőzők. A falusi és mezővárosi lakosságnak rendszeres jövedelem-kiegészítő foglalkozásává lett a salétromtartalmú anyagok gyűjtése. 40. kép. A salétromföld összegyűjtése, 1796. Szathmáry L., 1932. 415-425. Kovács Béla szerint Magyarországon háromféle salétromtermelési eljárás volt: a.) a seprés-, b.) a gáj (gau) és c.) a plántás (plantage) módszer. A seprés módszerét fentebb ismertettem, b.) A gájföldet mesterségesen állították elő ott, ahol nem volt természetes salétromkivirágzás. Nálunk a legtöbb gáj (vagy gau) salétromot a lakószobák földjéből nyerték. Ebben a salétromföldben már nincs sziksó, csak konyhasó. Ezért könnyebb tisztítani, kevesebb tüzelőanyagot igényelt. Még sem lett általánossá, mert a lakosokat nagyon háborgatta az épületekből történő földhordás. Főleg a Dunántúlon termeltek gáj salétromot. A gájföldet kis dombokba, pemetékbe rakták. Ezek oldalán kivirágzott a salétrom, amit lekapartak. Ez a módszer jól jövedelmezett, mintegy 50 pemete akár 200 mázsa salétromot is termelt. 160 4 c.) A plántás salétromtermelés volt a hazánkban a legelterjedtebb, mert ott is lehetett készíteni, ahol a salétrom a természetben nem fordult elő. Gyári termelésre is a legalkalmasabb volt, a lakosságot sem háborgatták a föld ásásával. Rá akarták szorítani a szilezitákat is erre, ezért többet fizetett a kincstár, mint a gáj salétromért. 160 5 Ezer pemete egy évben kb. 300 mázsa tiszta salétromot adott. A gájföld gyűjtése ásással történt lakóházak, vermek, istállók földjéből. A plántás salétromtermelést szerinte Magyarországon egyedül br. Vay Miklós debreceni kerületében a folytatták a francia háborúk(1799-1815) idején. Ennek a lé160 4 KOVÁCS B., 1941. 6. 160 5 KOVÁCS B., 1941. 6. 272
