Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
17. SALÉTROMGYÁRTÁS
Ez utóbbi hamuzsírfőző közel 1850-ig üzemelt, ui. már 1848-ban a parádi hutában a 16 mázsa hamuzsír mellett 4 mázsa szódát is felhasználtak. 159 1 Idővel rohamosan kiszorította a szalajka használatát a szóda, vagy népies nevén a „széksó", s ezzel összefüggésben a helyben készült, vagy másutt vásárolt hamuzsírra sem volt már szüksége az üveggyárnak. Szilvásvárad A hamuzsírfőzője XVIII. századi alapítású, s a környéket birtokló gr. Keglevichcsalád uradalmának részét képezte, és a szilvási üveghutát látta el elsősorban nyersanyaggal. A szalajkaházat legelőször 1764-ben említik a források. 159 2 A Szalajka elnevezés az első katonai felméréskor, 1783-ban készült térképen szerepel, mintegy jelezve az egykori hamuzsírfőző helyét, 159 3 ugyanakkor csak a völgy egy részét nevezték így ott, ahol ma az Erdei Múzeum van. A völgy akkori neve Nagy-völgy volt. A második katonai felméréskor készült térképen megtalálható a Szalaika H[áz] neve 159 4 a vashámor körül, a völgy közepén. A szilvási hamuzsírfőző keletkezésének és megszűnésének pontos idejét nem ismerjük. Váraszó A település határában létesült XVIII. századi alapítású hamuzsírfőzőt 1764-ben említi Kovács Márton szolgabírónak az alispánhoz küldött jelentése. 159 5 1784-ben készült első katonai felmérés térképén már nem található a hamuzsír' főző. 159 6 Egy 1864-ből származó térkép szerint a szalajkaház a község határában a Forró kúttól északnyugatra kis távolságra, a községen átfutó patak közelében állt. 159 7 E helyen jelezte az 1884-ben felvett térkép. 159 8 Az egykori, XVIII. századi hamuzsírfőző emlékét őrzi a helynevek között fennmaradt Szalajka-ház elnevezés. 159 9 17. SALÉTROMGYÁRTÁS A salétromfőzés vagy salétromgyártás a salétromnak (kálisalétrom: KNO3, mészsalétrom Ca(N03)2, nátriumnitrát vagy chilei salétrom NaNCh) termésállapotban való összegyűjtése, kioldása, tisztítása, kristályosítása. A salétrom, mint a puskapor elengedhetetlenül szükséges vegyi alkotórésze a tűzfegyverek elterjedésével vált fontos 159 1 TAKÁCS B., 1970. 37-38. 159 2 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 100. 159 3 Első katonai felvétel. 1785. XIX. 13. térképszelvénye. 159 4 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVII. 44. térképszelvénye. 159 5 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 100. 159 6 Első katonai felvétel. 1785. XVIII. 14. térképszelvénye. 159 7 HML. Térképtár. U. 412. 159 8 HML. Térképtár. U. 414. 159 9 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 40. 270
