Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
16. HAMUZSÍRGYÁRTÁS
Ennek az újabb szalajkaháznak ismerjük 1785-ből az építési és a berendezési tervét, amelyet a meisseni származású Johann Franz parádi tervező készített. 158 3 Az új hamuzsírfőzőre az Újhutára, a mai Parádsasvárra 1767 táján áttelepített hutának volt szüksége. 1785-ben a főszolgabíró beterjeszti melléklettel ellátott jelentését a Helytartótanács 1785. június 13-i rendelkezésére, mely a hamuzsír készítésével kapcsolatos erdőpusztításra hívja fel a figyelmet, és elrendeli annak rendezését, mivel a szalajkagyártás inkább káros, mint hasznos. Br. Orczy József közli, hogy ahol most ő az erdőben hamuzsírt éget, azt a tulajdonos herceg Grassalkovich Antallal kötött szerződés alapján teszi. Megemlíti, hogy a legmagasabb királyi rendelkezés „a jövőben létesítendő hasonló fabricakról tett említést". Egyébként az égetést olyan részen végzik „unde lignorum devectio aliorsum absoluta impractilis est", de ez kevésbé akadályozza az erdő pusztulását, mint az erdőnek a legeltetése. 158 4 Az 1785-ös vármegyei összeírás szerint az új parádi üveghuta hamuzsírból 30 bécsi mázsát (16,8 q) dolgozott fel. Megjegyzésben szerepel, ha a nyersanyag (tudniillik a hamuzsír) nagyobb bőségben lenne, és nagyobb volna az erdei szabadság (vagyis a hamuzsír-termeléshez több fát lehetne felhasználni), akkor még növelni tudnák a termelést. 1585 1768-ban a helybeli szalajkaházban 8 fő, 158 6 míg 1785-ben 12 fő konvenciós munkás főzte az üveggyártás nélkülözhetetlen nyersanyagát. 158 7 A régebbi, nagy uradalmi szalajkaház működése a XVIII. század végén megszűnt, 158 8 viszont az üveggyár melletti másik tovább fennmaradt. 1805-ben az óhutai régibb alapítású „vitrariae domus", vagyis üveges ház nem üzemel, s az egykori telep 28 házból áll, amit hutások laknak. 158 9 A parádi új szalajkaház hamuzsírtermelése 1819-1820-ban' 59 0: Ev Készült/kg-ban Készített/frt-ban Vásárolt/kgban Vásárolt/frt-ért 1819 őszén 1121 frt 19 kr 1820. VII. 6-ig 1569,69 252 frt 16 kr 1820. X. 27-ig 3262,-524 frt 15 kr 3016,16 1831 frt 14 kr 1820. XII. 31-ig 1571,99 1252 frt 37 1/ 2 kr Összesen 6403,68 2029 frt 8 1/ 2kr 3016,16 1831 frt 14 kr Végül is Párádon 1820-ban 6403 kg hamuzsírt állítottak elő, s amelyhez még az évben vásároltak 3016,2 kg szalajkát. Eszerint az üveggyártás alapanyagából 94,2 mázsa nyersanyag állt rendelkezése. Még egy következtetés levonható: a vásárolt szalajka drágább volt, mint az, amelyet az uradalom termelt. 158 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 366. 158 4 HML. IV-l/b/146. Vármegyei közigazgatási iratok. 1785. Nr.° 509. 158 5 HML. IV-l/b/146. Vármegyei közigazgatási iratok. 1785. Nr.° 659. 158 6 HML. IV-l/b/94. Közgyűlési iratok. 1768. Nr.° 70. 158 7 P. KOVÁCS M., 1992. 117. 158 8 SOÓS I., 1975. 398. 158 9 DIV. LUK. TA. 478-81. 159 0 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91.128.1. 269