Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
a hámorban lévő kohóban hevítették fel. A visnyói hámorban elsősorban a parasztság számára szükséges mezőgazdasági szerszámokat, munkaeszközöket állították elő. 35. kép. Az utolsó torockói vasverő (Torda-Aranyos megye) Vernes Zoltán kapaverőjének távlati képe 1949-ben Kós K., 1972. 59. A helybeli vashámort a Magyarország 1840-es években működő iparüzemei közt is számon tartja a történetírás. 148 7 Szilvásvárad A vashámor megépítésére Fazola Henrik gondolt először bükki vasérckutatásai során, és 1769. november 4-én hámorok építésére kért engedélyt Szilvásvárad, Dédes, Tapolcsány és Bánfalva községek határában. 148 8 A XVIII. század végén, 1792-ben, gr. Keglevich Ádám Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben vashámort létesített erdőségei faanyagának jobb kihasználása céljából. Nyersvasat előállító vasolvasztója kezdetben nem volt. Ezért Gömörből, a betléri vasolvasztóból vásárolta és szekereken szállította a nyersvasat a vashámorba. Akkori elnevezés szerint ruda- vagy ludvasat vásárolt, s ezt dolgozták fel kezdetben a szilvási hámorban. A Tótfalusi-völgyben letelepített szlovák munkások a nyersvasból finomítás után vasszerszámokat állítottak elő. 148 9 Míg a gömöri vasolvasztók munkásai általában kész vasáruban kapták munkabérüket, s ezeket a vaseszközöket, főként mezőgazdasági szerszámokat, a téli üzemszünet idején az Alföldön saját maguk értékesítették, addig Keglevich a munkásait készpénzzel fizette ki. 149 0 148 7 MÉREI Gy., 1980. 400-401. lap közti térkép. 148 8 SOÓS I.-KISZELY Gy.-ZÁDOR T., 1960. 10. 148 9 SOÓS I., 1975. 452. 149 0 SOÓS I., 1955. a. 430. 254
