Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR

Az üzem kezdetben - vasércbánya és olvasztó híján - ráfizetéses volt, s ez a Helytartótanácsnak küldött 1795-ös jelentésből is kiderül.

149

1 A vashámor a napjainkban Szalajka-völgynek nevezett völgyben létesült, amelyet az első katonai felméréskor Nagyvölgynek neveztek 1785-ben. 149

2 Ezt a völgyet éppen a vasfeldolgozó üzemről nevezték Hámor-völgynek,

i

m de hívták Gyár-völgynek és Vasgyár-völgynek.

x

m 36. kép. Vashámor belseje Charlemont Hugó metszete, 1885. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 1888. II. 312. Később Keglevich Ádám, hogy az üzemet rentábilissá tegye, tervbe vette egy vasolvasztó, régies nevén massa felállítását.

149

5 Ezért a tulajdonos, hogy a vasolvasztást megindíthassa, Koncz János bélapátfalvi jobbágyot bízta meg a szükséges vasérc felkutatásával. 1801-1803 között Koncz János több vasérclelőhelyet talált Bélapátfalva, Szarvaskő és Szilvásvárad határában. 1802-ben az ágazat-hegyi, valamint a bélapátfalvi határban, a Kelemenszéke oldalán nyitott Mária bánya s a Gilitka-völgyben feltárt 149

1 MÉREI Gy., 1951. 116. 149

2 Első katonai felvétel. 1785. XIX. 13. térképszelvénye. 149

3 FÉNYES E., 1851. IV. 135. 149

4 Bükk hegység télisport térképe. Bp. 1930. 149

5 HECKENAST G., 1991. 193. A magyar „massa", a német „Maß", a szlovák „masa" egyaránt a vasbuca latin massa ferri nevéből származik. 255