Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
szabad szem elől tévesztenünk, hogy a manufaktúra megszűnéséhez döntően hozzájárult a fejletlen hazai társadalmi és gazdasági szerkezet és a tőkehiány. A korszakra jellemző, hogy a birtokszerző és társadalmi státusuknak megfelelő életmódot folytató arisztokrata családok sorra eladósodtak, függetlenül attól, hogy egyes tagjaik pazaroltak-e vagy sem. Az eladósodás a korabeli pénz- és hitelviszonyok között inkább tünet volt, semmint ok. 142 1 A hatvani manufaktúra létesítése, üzemeltetése és megszűnése döntően függött a Grassalkovich uradalom mindenkori működőképességétől, jövedelmezőségétől. A hatvani posztófabrika, mivel a helyi céhen kívül állt, és általában a céhes kötöttségtől független, már eleve tőkés jellegű vállalkozás volt. 142 2 Ez a posztómanufaktúra egyik jellegzetes típusa a hazai korai kapitalista vállalkozásoknak. Miután azonban főúri alapítású, és nagybirtokon létesült, e tőkés jellege nem érvényesült tisztán. A gyár léte elsősorban nem tőkés vállalkozásokra jellemző termelési rentabilitáson nyugodott, mint a polgári tőkével alapított hasonló manufaktúráké. Ezt a hatvani üzemet ezért úgy kell tekintenünk, mint egy jól vezetett nagybirtok tetszetős és mellékes, járulékos posztókészítő műhelyét. Nehezen hihető el, hogy Grassalkovich alapítása különösen gazdaságos lett volna. Ennek ui. ellentmond az üzemnek az épület méreteihez képest szerény termelési volumene, ugyanakkor az esetleges veszteséget a több uradalommal rendelkező, sikeresen gazdálkodó nagybirtokos észre sem vette. 142 3 Talán ez is magyarázza a hatvani fabrika közel negyedszázados fennmaradását. A hatvani posztófabrika a XVIII. századi hazai vállalkozások között a nagyobb létesítmények közé tartozott. A XVIII. század második felében elszaporodó, és rövid ideig virágzó hazai textilmanufaktúrák közül kiemelkedik a hatvani üzem 25 éves működési időtartamával. Ennél nagyobb termelési volumenű és külföldre exportálni képes üzemek, mint például Cseklész, Vágtapolca, 7-8 éves eredményes működés után általában beszüntették működésüket. 142 4 A hatvani posztófabrika 1787-ben megszűnt vállalkozása semmiféle hatással nem volt az iparág gyáripari jövőjére. Hosszú működése viszont hatást gyakorolt a helyi takácsipar XIX. századi felvirágzására. Nem véletlen, hogy a hatvani takácsok 1817-ben más szakmákkal közös céhbe szerveződtek. Anakronizmus, hogy a tőkés termelés kezdeti lépéseit jelentő hatvani manufaktúra megszűnte után a helybeli takácsipar, különösen a céhes ipar indult fejlődésnek, ami a fejletlen hazai társadalmi és gazdasági viszonyok következménye. Nálunk Magyarországon a manufaktúraipar megrekedt, és ez az üzemforma a textilgyártás területén természetes fejlődéssel nem vezetett a gyáripar kialakulásához. 142 5 142 1 CSIFFÁRY G., 1993. 45-46. 142 2 MÉREIGy., 1943. 107. 142 3 ENDREI W., 1969. 164. 142 4 ENDREI W., 1989. 52. 142 5 CSIFFÁRY G., 1993. 46-47. 238
