Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
jelentett gondnokot, felvigyázót, tiszttartót. 1 4" Ezen túl egyik jelentése olyan okleveles gyógyszerész, aki a tulajdonos helyett ellátja a gyógyszertár felelős vezetőjének feladatát. 141 2 Miután ismerjük a korszakban a hatvani gyógyszertár vezetőjének kilétét, itt a fogalom mást takar. Gondolhatnánk az üzemmel kapcsolatban álló személyre, de sokkal valószínűbb, hogy a hatvani Grassalkovich-uradalom tiszttartójáról van szó. A manufaktúra megszűnésének oka, történeti értékelése, az épület sorsa A posztófabrika megszűnésére mindössze egyetlen adat áll a rendelkezésünkre 1788-ból. Eszerint a gyöngyösi szolgabíró jelentette, hogy a manufaktúra több mint egy éve munka nélkül áll. 141 3 E szűkszavú közlésből tudjuk, hogy a szövőüzem bizonyíthatóan 1787-ig működött. A hatvani posztómanufaktúra működésének teljes ideje 1762-1787 között 25 esztendő. 141 4 A különböző történeti munkákban, a posztóüzemről megjelent publicisztikai írásokban eltérő indokokat említettek az egyes szerzők a megszűnés magyarázataként. Ezek közül a legismertebbek a következők. A manufaktúra azért nem működhetett sokáig, mert valószínűleg nem tudott versenyezni a külföldi posztóval. 141 5 Másutt az olvasható, hogy nagyobb helyiségre és a segédlétszám gyarapítására lett volna szüksége az üzemnek, 141 6 vagy a hatvani manufaktúra több szakmunkást igényelt. 141 7 A felszámolás okaként említik, hogy lemaradt a fejlettebb technológiával, technikával gazdaságosabban termelő külföldi üzemek mögött. 141 8 A történészek több helyen a hazai iparfejlesztés lemaradásának általános és végső okai között a bécsi udvar diszkriminatív birodalmi gazdaságpolitikáját hangsúlyozzák. 141 9 E megállapítások túlságosan általánosan fogalmaznak. Véleményünk szerint az üzem megszűnésének közvetlen okai között elsősorban a Grassalkovich uradalom eladósodása rejlett. Ez időben már nem az alapító kormányozta a maga kitűnő pénzügyi érzékével a kiterjedt családi birtokok ügyeit, hanem a fia, aki költekező módon élt. 1791-ben a hatvani Grassalkovich uradalmat Gludovácz József királyi tanácsos vette bérbe. A hatvani uradalmi pénztár több éve meglévő fizetésképtelenségét mutatja egy 1791-es adat. Az uradalomhoz tartozó Apc községből írta Mádi János tiszttartó a következő sorokat: „Kinszeritettünk az uraság juhainak minden fizetés nélkül leendő megnyirására. 1788 október havában elvetelődvén az árendás birkásoktól a juhok, 1789-90. esztendei nyírásért járandó fizetést" a hatvani uradalmi pénztár még nem adta a kezükbe. 142 0 Az uradalom eladósodása, az ifjabb Grassalkovich költekezése, az üzem függése a nagybirtok termelésének eredményességétől, mind vitathatatlan tények. Viszont nem 141 1 KOVÁCS B., 1990. 89. 141 2 BAKOS F., 1989. 693. 14, 3 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 174. 141 4 ENDREI W., 1969. 236.; SOÓS I., 1975. 253. 141 5 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 164. 141 6 MÉREI Gy., 1943. 108. 141 7 MÉREI Gy., 1951. 54. 141 8 SUGÁR I., 1971. b. 5.; SUGÁR I., 1982. 5. 141 9 ECHARDT F., 1958. 130. 142 0 SOÓS I., 1975. 80. 237
