Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
alatt felsorolták a legfontosabb építményeket (katolikus templom, vámház stb.), s köztük a „Tuchgäbe" elnevezés a manufaktúra meglétére utal. 139 0 A trapéz alakú manufaktúraépület jól azonosíthatóan szerepel a második katonai felmérés 1852-1860 között készült XXXV-49-es szelvényén, valamint az 1883-as harmadik katonai felmérés 4963/2c. számú szelvényén. A posztógyár épülete földszintes és árkádos volt, ahol a mai Kossuth tér felőli homlokzati szárny alatt tágas, boltozatos pince épült. A teljesen zárt udvarú hatvani fabrika fennmaradt alaprajza a következő elrendezést sejteti. Az épületen belül végezték el a gyapjú osztályozását, a kártolást, a fésülést, a festést, nyírást, appretálást (azaz a textilkikészítést). Itt állhattak: a mángorló-, szárító- és csávafestőszobák is. Eszerint az elrendezés szerint az épületben összesen 25 helyiség volt. A hatvani üzem szigorúan egysoros műhelyelrendezésű. Az üzem udvarán egy nagy, kövekkel bélelt kút létesült, amely a manufaktúra vízszükségletét biztosította. 139 1 E fenti - ma is meglévő - egykori főépületén kívül a posztóüzemhez kapcsolódó más épületek is tartoztak. Grassalkovich I. Antal 177l-es kéziratos feljegyzése szerint, amely a birtokain álló haszoncélú, tehát gazdasági épületeit tartalmazza, megemlíti Hatvanban az árvaház épületét, amelyet már a posztókészítő segédek használtak, továbbá 9 másik épületet is felsorol, amelyek mindegyike valamilyen módon kapcsolatban állt a manufaktúrával. Ezek sorrendben a következők: 1. a szűrszabó háza, 2. a gyapjúfeldolgozó háza a műhellyel, 3. a lúgozó két állandó kemencével, 4. fedett érlelőhely 6 üsttel és a maradékkal, 5. ház a gyapjú tisztítójának lakásával, 6. a posztónyíró háza, 7. szövőház, amelyet 1771-ben már a gyapjú nyírásakor használtak, 8. gyapjúraktár, 9. festőház, a festő lakásával. 139 2 Ezen kívül Lőrinci községben még volt egy ház a posztó készítésére. A manufaktúrához tartozhatott kallómalom is. Viszont nincs rá adatunk, valóban volt-e, és ha igen, akkor hol működött? A posztóüzem 1771-ben ötféle minőségű gyapjúból évente kb. 6000 vég posztót állított elő 13 munkással. Az I. és II. osztályú gyapjúból készült vég hossza 25 rőf, a III-IV. osztályúból 23 rőf, az V. osztályú végposztót 20 rőffel kell számítani. Az árak végenként: az I. osztályúé 63, a II. osztályúé 57, a III. osztályúé 42, a IV. osztályúé 27, az V. osztályúé 23 forint volt. 1771. október végén a gyár kivizsgálására küldött megyei bizottság egy-egy vég I. és II. osztályú, 5 vég III. osztályú, 46 vég IV. osztályú gyapjúból készült szövetet talált készen a raktárban. 139 3 Az 1771. év fordulópont volt az üzem életében. Ez évben a manufaktúra, úgy látszik, posztófestésre is berendezkedett, miután a magyar kincstár az apatini manufaktúrájában készített festetlen posztót a hatvani üzemben kívánta megfestetni, de Grassalkovich özvegye nem vállalta a munkát. 139 4 1771-től a manufaktúra már nem közvetlenül a Grassalkovich-uradalom irányítása alatt állt, hanem bérbe adták. A bérlője Blas139 0 A „Tuchgäbe" elnevezés a német Tuchgebäude = posztóház térképfelirat rövidített formája. 139 1 ENDREI W., 1969. 126. 139 2 MOJZER M., 1984. 78-79. A fennmaradt latin nyelvű építményjegyzék alapján deríthetők ki a posztó-manufaktúrához kapcsolódó építmények. 139 3 K. KARLOVSZKY E., 1896. 7. 139 4 PLEIDELL A., 1930. 512-514. 234
