Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
kó József volt. 139 5 Blaskó az üzem termékeit egy bizonyos Kopf és Blaskovitz nevezetű cég útján - a minőségtől függően - 57, 42, 23, 13 forintért értékesítette. 139 6 1774-ben egy, a Helytartótanácsnak küldött jelentésből tudjuk, hogy a manufaktúra fehér posztót is gyártott az itteni nép használatára, és nem karasia posztót, mert ezt a nép nem kereste. 139 7 1785-ben a hatvani üzem 100 vég posztót készített 2565 forint értékben, s a munkáslétszám 6 fő. 139 8 Ebben az évben Heves vármegye is vásárolt a megyei hajdúk részére 134 forint 33 kr-ért posztót. 139 9 Az 1786. évi összeírás tanúsága szerint az üzem termelése 40 bécsi mázsa (2240 kg) posztót tett ki, amelynek értéke az értékesítés előtt 1790 forint, az eladáskor 2300 forint volt. A műhely tiszta nyeresége eladás után 2565 forintot ért el. Az üzemben 6 munkás dolgozott, közülük 2 cseh szakmunkás és 4 helybeli. A magyarok szakképzettsége ismeretlen, ugyanakkor a kimutatásban az is szerepel, hogy az üzem jobbágy bedolgozókat is alkalmazott. A posztót a pesti és a debreceni piacokon adták el. 140 0 1786-ban Korabinsky lexikonában „Tuchfabrik" néven mint posztógyárat említette a manufaktúrát. 140 1 1787-ben a hatvani manufaktúra - ez volt működésének utolsó éve - 100 vég posztót termelt. 140 2 A hatvani üzem megszűnése után egy 1793-ban megjelent összeállítás tévesen működőnek tüntette fel. 140 3 Az üzembe felfogadott (szegődtetett) dolgozókról az alapítás éveiből nem maradtak fenn adatok. A hatvani manufaktúra alkalmazottaira utaló bejegyzéseket találtam az anyakönyvekben. Ezek a következők: Paulus Zsiger factor 1766-1781 között, Jacobo factor 1768-ban, Joannes Zsiger factor 1781-83 között, Franciscus Mátyus provisor 1771-1782 között. Ezenkívül 1776-ban előfordult egy név nélküli bejegyzés „fabricae magister", amely elnevezés gyármestert jelöl. 140 4 Minden valószínűség szerint a gyármester a hatvani üzem alkalmazásában álló személyre utal, viszont nem tudjuk, mi lehetett a gyármester feladata. Az anyakönyvben előforduló bejegyzések közül kétségtelenül a legérdekesebb a factor elnevezés. A factor a korszakban jelentett ügyintézőt vagy általában készítőt, 139 5 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 164.; BOROVSZKY S., 1909. 86. 139 6 SZEDERKÉNYI N. f 1893. IV. 267. 139 7 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 267. 139 8 ECKHARDT F., 1958. 142. 139 9 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 164. 140 0 MOL. C. 64. Helytartótanács Levéltára. Departamentum Commerciale 1786. 25/A. 217. fólió. 140 1 KORABINSKY, JOHANN M., 1786. 227. 140 2 ENDREI W., 1989. 52. 140 3 BLASKOVITS J., 1793. 34. - 1793-ban Nagyváradon jelent meg Blaskovits József könyve a hazai manufaktúrákról és fabrikákról. A könyv szerzőjének az azonosítása Endrei Walter érdeme. - ENDREI W., 1969. 52. 140 4 A bejegyzés a következő volt: Puella Fabricae magistris perabortum, vagyis a gyármester leánya halva született. 235
