Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
A posztókészítés technológiájának az ismeretében elképzelhető, hogy a kastély földszinti termében műhely volt, és itt állhatott a posztóráma, amelyre kifeszítették a nyers posztót és nyújtották. Talán ez lehetett az oka annak, hogy a födémet a rámára feszítéskor szükséges nagy húzóerő miatt tervezték komoly teherbírásúra. Építészetileg nem kizárt a lehetőség. Egyébként hasonló boltozat-megerősítés (heveder + vonórúd) található Óbudán az egykori Zichy-kastélyban is. Ennek meg az az érdekessége, hogy az óbudai Zichy-kastély jelentős részét bérbe adták Höpfinger Jakab és id. Beinwinkler József manufaktúra tulajdonosoknak, akik az épületben 1776-93 között selyemmanufaktúrát üzemeltettek. 137 4 Azt a feltételezést, hogy a hatvani posztómanufaktúrát kezdetben Grassalkovich az elsősorban gazdasági célból emelt kastélyban helyezte volna el, néhány más körülmény is valószínűsíti. Fennmaradt a birtokosnak egy levele, amelyet 1757-ben írt Károlyi Antalnak, s ebben az olvasható: „hatvani új épületemben [mármint a kastélyban!] katonákat szállásoltam el". Elképzelhető, hogy Grassalkovich éppen a katonái felszerelésére létesítette a posztókészítő üzemet, amelyet kezdetben a kastély földszintjén állított fel 1757 körül. A történeti irodalomban ismert, hogy a bécsi haditanács még 1734-ben rendeletet bocsátott ki, amelyben meghagyta a magyar csapatok parancsnokainak, hogy a katonaság ruházatát az országban szerezzék be, ha az olyan áron kapható, mint külföldön. Ez a rendelkezés ugyan nem segített a hazai kezdetleges textilmanufaktúra iparon, mert a Károlyi- vagy Eszterházy-féle posztómanufaktúrák sem tudtak olyan áron szállítani, mint a külföldiek. 137 5 Magyarországon egyébként valóban létesültek a katonaság felruházása céljából alapított üzemek: Bátorkeszi, Surány, Tata, Pápa településeken. 1376 Grassalkovichról tudjuk, hogy több ízben saját költségén szerelt fel csapatokat Mária Terézia megsegítésére, és ez szükségszerűen késztethette őt egy saját posztókészítő manufaktúra felállítására. Ebben az összefüggésben már valószínűnek tartjuk, hogy az 1754-57 között épült hatvani kastély főépületében, a földszinten 1757-1762 között már létezhetett egy posztókészítő üzem, a későbbi önálló fabrika elődje, amely akkor költözött ki a kastélyból, amikor 1762-re felépült a posztómanufaktúra új épülete. Ilyen formán szerintünk Grassalkovich I. Antal manufaktúrájának az 1762-es felépítése nem egy mindenféle előzmények nélküli ipari kezdeményezés. Végül az előbbiek figyelembe vételével igazuk lehet azoknak, akik a hatvani manufaktúra létesítését az 1750-es évekre helyezték. A történeti irodalomban elég széles körben elfogadott álláspont, hogy a hatvani manufaktúra 1762-ben létesült, bár ezt semmiféle közvetlen bizonyíték nem támasztja alá. A különböző szerzők - véleményem szerint - Wellmann Imre közlését vették alapul, amely szerint ebben az évben már vásárolják a gyapjút a hatvani posztómanufaktúra részére. 137 7 Ezen túl az 1762-es év más, Hatvannal, ill. Grassalkovichcsal kapcsolatos események miatt is figyelemre méltó. Ez évben kapott Grassalkovich I. Antal 137 4 ENDREI W., 1969. 127.; FUTÓ M., 1944. 97-98. 137 5 MOLNÁR E., 1967. I. 328-329. 137 6 ENDREI W„ 1969. 25. 137 7 WELLMANN I., 1933. 57. 230
