Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
Hatvanban vámjogot, és minden uradalmára pallosjogot. Ezen kívül ugyancsak még ebben az esztendőben felépítette a Nagygomboson álló uradalmi épületegyüttest. 137 8 Az, hogy egyszerre készült el a nagygombosi uradalom és hatvani posztófabrika, nem lehet a véletlen műve. Az üzem múltjára utaló adatokból leszűrhető, hogy a hatvani manufaktúra létesítése, üzemeltetése és megszűnése döntően függött a Grassalkovich-féle nagybirtok mindenkori működőképességétől, eredményességétől. Hajlunk arra a véleményre, hogy Grassalkovich az első manufaktúráját a hatvani kastélyban állította fel 1757 körül. Majd néhány évi üzemelés után, megbizonyosodva a manufaktúra életképességéről, utóbb önálló épületet terveztetett a fabrika számára, mely 1762-re elkészült. A manufaktúra építésével kapcsolatban összesen egyetlen tervrajz létezéséről tudunk, amely a Grassalkovich-levéltár elpusztult tervtárában volt. A tervrajzon nem volt feltüntetve ki tervezte és mikor, kívül csupán annyi felirata volt a fekete tussal készült alaprajznak: Delineatio Panni Fabricae Hatvaniensis. 137 9 Egyébként a hatvani posztófabrika elkészülésének idejét a művészettörténeti irodalomban Genthon István 1762-re datálta. 138 0 Sajnos a szerző a hatvani posztógyár épületeként nem a Főtéren ma is álló épületet adta meg, hanem tévesen posztóüzemnek tekintette 1762-ben építtetett nagy gombosi uradalmi épületeket. Mindent egybevetve a hatvani posztómanufaktúra épületének elkészültét 1762-re helyezzük. Szerintünk Grassalkovich az 1762-1769 közötti időszakban az üzemét folyamatosan üzemeltette. Kérdés az, ha ezt elfogadjuk, miért csak 1768-ban kért és 1769-ben kapott királyi privilégiumot? Erre a választ Grassalkovich Antal megadja abban a levélben, amelyben Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék elé terjesztette a kiváltságtervezetet. Ebben az olvasható: „De által látván máris, hogy Privilégium nélkül a privilegiált Czéhekre nézve, kivált a Czéhbeli Posztós legényekkel nem boldogulhatok, kintelenitettem Privilégiumért eő Fölségihez folyamodnom ". 138 1 E levélből egyértelműen kiderül, hogy a manufaktúra működését a korabeli céhes kötöttségek akadályozták, nem kapott szakembert. Emellett a létesítés költségei is tetemesek lehettek. Ezért vállalta az engedélyeztetés lassú hivatali útját. Az üzemi épület 1762-es elkészülése és a privilégium kiadása 1769 közt eltelt 7 év. A korszakban nem egyedi eset, hogy az üzemet évekkel korábban felépítik és üzemeltetik, és privilégiumot csak később kapnak. Például a gácsi posztómanufaktúrát 1765ben létesítették, 138 2 viszont királyi privilégiumot csak 1767-ben kapott. 138 3 A korszakban általános jelenség az, hogy a királyi privilégium elnyerése hosszú éveket vett igénybe. Az előzőekből is leszűrhető: a hatvani manufaktúra alapítása, felépítése nézetünk szerint egy folyamat, amelynek a kezdetei visszanyúlnak 1757-re, 1762-re, és semmiképpen sem tarthatjuk egy 1769-ben született vállalkozásnak. Grassalkovich hatvani üzemének privilégiumát Bécsben 1769. június 21-én állították ki, s azt 1769. október 11-én Heves és Külső-Szolnok megyék gyűlésén ünnepé137 8 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 89. 137 9 MOJZER M., 1988. 253. 138 0 GENTHON I., 1961. II. 126. 1381 HML. IV-l/b/95. Grassalkovich Antal levele Heves vármegyének. Gödöllő, 1768. október 6. 138 2 ENDREI W., 1969. 236. 138 3 ENDREI W., 1969. 54-55. 231
