Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
dárüzemet létesített a megyei börtönben az egri bodnár iparosok nem kevés bosszúságára, akik évekig tartó vitába kerültek a hatóságokkal emiatt az olcsó rabmunkán alapuló vállalkozás miatt. 134 2 Heves megye közigazgatási bizottsága 1886 júliusi ülésén foglalkozott a megye tulajdonában lévő epreskerti épület helyreállításával, 134 3 majd a megye 1887. X. 1-től háromévenként haszonbérbe adja az Epreskertet a rajta lévő épületekkel együtt. 134 4 Az építmény további sorsát nem ismerjük. Selyemszövetgyár Bucher Alajos egri szabómester selyemszövet gyárát 1843 márciusában jegyeztette be a Pesti Királyi Váltótörvényszéknél 296. sorszám alatt. 134 5 Fentebb már feltételeztük, hogy a gyár talán az egri selyemgombolyító helyben előállított nyersanyagára is támaszkodhatott, ill. volt valamilyen kapcsolat a két vállalkozás között. Az üzem 1846. évi harmadik Iparműkiállításon női ruhákat és férfi nadrágokat állított ki, s a vállalatot az ismertebb textilipari létesítmények közt tartották számon. 1346 Vahot Imre szerint: „Van itt Bucher Alajos úrnak 1846-ban állított kelmegyára, melly mindinkább emelkedik: kereskedése azonban csak a zsidók bejövetelével látszik életet nyerni, e tekintetben Eger fekvése is mostoha". 134 7 Működő üzemként adott róla hírt 1847-ben Fényes Elek. 134 8Az üzem létezéséről tudósít egy 1854-es leírás is. 134 9 Még abban az évben Bucher Alajos az egyik bérlője volt az egri sóháznak. 135 0 Az előbbiek szerint módos ember lehetett. Bucher Alajos selyemszövet gyára létezésére 1843-1854 között találni adatokat, később a vállalkozónak csak egri kereskedését említik a források. Gyöngyös Orczy-fabrika A napóleoni háborúk katonai megrendelései kedvező konjunktúrával hatottak a textiliparra. Bizonyára ez váltotta ki, hogy a városban 1801-ben br. Orczy József posztófabrikát alapított, amely lótakaró pokrócot készített. Ezt egy 1740 körül épített uradalmi magtárban állította fel. Az ún. Orczy Fabrika Gyöngyösön a mai Dózsa György út 22. szám alatti épületben működött, ahol jelenleg a Bugát Pál Kórház található. Miután ezt az eredeti épületet többször és jelentős mértékben átalakították, bővítették, így a régi „Fabrika" épületéből mindössze csak néhány boltozatos helyiség maradt meg a 134 2 HML. XI-1/2. 51. ill. 52. számú iratok. Az egri bodnár ipartársulat panaszos levelei a földművelésügyi, ill. a belügyminiszterhez. 1883. V. 9., valamint 1884. III. 29. 134 3 Eger, 1886. VII. 20. 230. lap] 134 4 Eger, 1887. VII. 26. 240. , ill. Eger, 1990. 37. száma. 134 5 Ipar-Czímtár, 1847. 78. 134 6 Ipar-Czímtár, 1847. 155.; VAHOT I., 1846. 2. 134 7 VAHOT I., 1846. 9. 134 8 FÉNYES E., 1847. II. 237. 134 9 KUBINYI F.-VAHOT I., 1854. 37. 135 0 HML. V-41/1. Eger város bizottmányi ülésének jegyzőkönyve. 1854. július. 225
