Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
kórház északi sarokrészén. 135 1 Az Orczy-féle posztómanufaktúra létesítésének idejét a források szinte egybehangzóan 180l-re helyezik, 135 2 viszont a Borovszky-féle vármegyei monográfia a XVIII. század végére datálja a keletkezését, 135 3 s egy Gyöngyösről írt helytörténeti munka szerint 1771-ben már létezett. 135 4 Ez utóbbi két közlést tévesnek tartjuk. 1804-ben ez a manufaktúra néhány szövőszéken évente kb. 1000 db különféle méretű és színű takarót készített. Ekkor hatfajta lótakaró pokrócot állítottak elő 5, 3,45, 3, 2,45, 2,30 és 1,42 forint árban. Ezen kívül az üzem átlagos minőségű szűrposztót is gyártott kb. 20 bécsi rőf hosszúságú végekben, amiket azután 12-14 forintos áron eladtak. 135 5 A manufaktúra készítményei keresettek voltak. 135 6 Az üzemet nevezték gyöngyösi takaró- vagy posztógyárnak is. 135 7 1819-ben Magda Pál leírta: „Pokrótz Gyöngyösön és Tatán készíttetik". 133 8 1820-ban, amikor az Orczy testvérek (Lőrinc, László és György) elosztották egymás között az uradalmat, a posztóüzemet Orczy József özvegyének, gr. Pejachevich Xavériának a kezén hagyták. A fabrika értékét ekkor 6000 forintra becsülték. 135 9 1820ban a számadáskönyv tanúsága szerint a fabrika bevétele 4849 forint 57 kr-t tett ki. A gyöngyösi posztónyírónak éves béreként 20 forintot fizettek ki. A posztóüzem tartozéka volt az Abasáron működő kallómalom, s ugyanabban az évben a sári kallós házának építésére is kifizettek 53 frt 60 kr-t. 136 0 Az Orczy-féle posztófabrika folyamatos működéséről tudósítanak a korabeli országleírások. 136 1 Horváth Mihály munkája az 1790-1825 közti iparok ismertetésekor említi. 136 2 Az biztos, hogy 1823-ban még üzemelt, ui. ismert egy levél ebből az esztendőből, amelyet Margócsy István ferences házfőnök és posztógyári felügyelő küldött a gyöngyösi városi tanácshoz bizonyos átvett gyapjúmennyiség ügyében. 136 3 Ismereteink szerint valamikor 1823 után megszűnt a manufaktúra, de mindenképpen még 1838 előtt, mivel az üzem épülete üres és romos állapotban állt. Viszont később sem működhetett a manufaktúra, mert az egykori épületében 1838. szeptember 16-án felszentelték a gyöngyösi alapítványi kórházat. 136 4 135 1 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 41-42. 135 2 BARCHETTI J., 1804. 14-15.; ETHEI SEBŐK L., 1880. 243.; MÉREI Gy., 1951. 121.; FUTÓ M., 1944. 145. 135 3 BOROVSZKY S., 1909. 138. 135 4 SZŰCS Gy., 1930. 8. 135 5 BARCHETTI J., 1804. 21-22. 135 6 ETHEI SEBŐK L., 1880. 243. 135 7 MÖLLER J., 1818. 468. 135 8 MAGDA P., 1819. 89. 135 9 B. GÁL E., 1993. 17. 136 0 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91.128.1. 136 1 MÖLLER J., 1818. 468.; MAGDA P., 1819. 380. 136 2 HORVÁTH M., 1840. 307. 136 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 42. 13 M DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 42. 226
