Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
13. PAPÍRMALMOK
1847 nyarán Violet Constantin egri papírkereskedő és tanult papirosmester kedvező ajánlatot tett a szemináriumnak, mert 12 évre bérbe kívánta venni a papírmalmot. A bérbeadás körüli tárgyalások nem vezettek eredményre, mert a tulajdonos maximális bérleti díjat akart kicsikarni. Viszont az apátfalvi papírmalom addigra műszakilag elavult, korszerűtlenné vált, és a tulajdonos sem rendelkezett elegendő tőkével ahhoz, hogy modernizálni tudja üzemét. A vízi energiára berendezett malom az aszályos években működésképtelenné vált, a gőzüzemű átállításra pedig nem volt elegendő tőke. Végső soron a papírmalom megszűnésének az okai a létesítésig vezethetők vissza. Amikor Halieri Pál javaslatát elfogadta a szeminárium prefektusa és az egri érsek, a két felkínált lehetőség közül a papírmalomnak saját költségen való felállítása mellett döntöttek. Ezzel együtt az építtető eleve magára vállalta a papírmalom későbbi üzemelési-, fenntartási- és fejlesztési terheit, miközben fizetett alkalmazottként foglalkoztatta az üzemvezető mestert és a 3-4 munkást. Ezzel a döntéssel akaratlanul is - mert bíztak a remélhető komoly jövedelemben - vállalniuk kellett azt, hogy a papírmalom technológiája mintegy 20 év alatt elavul, s ha nem lesz elegendő tőke a korszerűsítésére, akkor a megszűnéssel együtt további súlyos anyagi veszteségek érhetik a tulajdonost. 130 6 A papirosmalom egykori helye a mai községi vasútállomás közvetlen környékén lehetett. Épületét 1950 körül az állomás területi bővítése miatt lebontották. A papírmalom egykori helyére utal a település helynévanyagában fennmaradt „ Papírkert" elnevezés, amely szerint a patak partján, a község belterületén állott az üzem. 130 7 A bélapátfalvi papírmalom 1814-1847 között működött. Nagyvisnyó A visnyói papírmalom a XVIII. század utolsó évtizedében keletkezhetett. Megtalálható Görög Demeter atlaszában, a Borsod megyét ábrázoló 1810-ben kinyomtatott térképlapon Nagyvisnyótól keletre a Szilvás-patakon a malom jele mellett „Pap" felirat. Ezek (a malomjel és a betűrövidítés) együttesen a térképjel magyarázata alapján a papírmalom meglétét bizonyítják. 130 8 Ismereteink szerint Görög Demeter a terület térképezési munkáit 1796 táján végezte el, azaz akkor a papírmalomnak már léteznie kellett. A visnyói papírmalom működését más források - feltételezésem szerint a Görög Demeter-féle atlasz megjelenését véve figyelembe - a XIX. század első felére datál" ják. 130 9 Szerintem a visnyói papírmalom működése 1796-1811 között igazolható. Szilvásvárad A szilvási papírmalom, amelyet gr. Keglevich Miklós alapított, a XVIII. század utolsó évtizedében keletkezhetett. Feltünteti azt már Görög Demeter atlasza, a Borsod megyét ábrázoló 1810-ben kinyomtatott térképlapon a településtől délre, a Szilvás-pa130 6 SUGÁR I., 1974. a. 79-82. - Az 1847-ben végleg megszűnt papírmalmot tévesen működőként említi: BALLAGI K.-KIRÁLY P., 1877. 93., ill. LAMBRECHT K., 1914. 81. 130 7 SUGÁRI., 1974. a. 62. 130 8 GÖRÖG D., 1802-1811. Borsod vármegye térképe. 130 9 SOÓS I., 1975. 388.; HML. XXXI-1/4. 3. tétel Kolacskovszky Lajos: Heves megye ipartelepei a XVIII. században. 219
