Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
13. PAPÍRMALMOK
tak mentén. 131 0 E térképi adat szerint tehát már 22 évvel hamarabb működött a papírmalom, mint ahogy ezt eddig a szakirodalom tudni vélte. 1 3" Ennek egyik kétségtelen bizonyítéka 1805-ből származik, ui. ebben az évben az egri érseki nyomda 85 forint 90 kr értékben vásárolt onnan papírt. 131 2 1819-ben a papírmalom működését Magda Pál országleírása is említette. 131 3 Az üzem az alapítástól a gr. Keglevich-család tulajdonában volt. Felszereléséhez 2 vízikerék és 1 merítőkád tartozott. 1819-ben készáruraktárában író-, nyomó- és itatóspapírt őriztek. Írópapírból kétfajtát gyártott, átlagosan 14 frt/rizsma áron. Készlete írópapírból 150 rizsma (900 kg), itatóspapírból 700 rizsma (kb. 4200 kg) volt, amelynek ára'egyaránt 3-3 frt/rizsma. Az elkészült papírt a korszakban koncban vagy rizsmánként (480 ív) hozták kereskedelmi forgalomba. A szilvási papírmalom piaca részint Borsod megye, Miskolc város, valamint Eger volt, de a XIX. század elején az itt készült papírt szívesen vásárolták a debreceni és a felvidéki nyomdák is. 131 4 A szilvási eredetű és a Heves Megyei Levéltárban fennmaradt papíranyag alapján több minden megállapítható. Kiderül a szilvási papírmalom vízjele, mely a Keglevichcsalád címeréből, s a CNK betűk kombinációjából ( Comes Nicolaus Keglevich) áll. A papírokról leolvasható a minőséget jelző REGEST felirat. A szilvási készítésű papír131 0 GÖRÖG D., 1802-1811. Borsod vármegye térképe. 131 1 BOGDÁN István szerint a papírmalom valamikor 1818 előtt keletkezett. - BOGDÁN I., 131 2 EÉL. Elenchus Librorum Bibliopoli Lycei Archi Episcopalis Agriensis de anno 1805. 131 3 MAGDA P., 1819. 387. 131 4 BOGDÁN I., 1963. 219. 27. kép. A szilvásváradi papírmalom vízjele 1827-ből HML. IX-2/2/G. 17. sz. irat 1963. 219. 220
