Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
12. NYOMDAIPAR
A XIX. század végén is működő hazai nyomdák közül a Werfer-féle kassai akadémiai nyomda kezdetei 1606-ig nyúlnak vissza, a Wigand-féle pozsonyi műhely 1752ben, Gombos Ferenc kolozsvári líceumi nyomdája 1780-ban keletkezett. 124 6 A fenti sorba illeszthető az 1755-ben alapított egri nyomda, amely több mint egy évszázadig az egyedüli nyomda volt Heves megyében. 1866. június 18-án nyílt meg Gyöngyösön a megye második nyomdája. 124 7 1755-ben, amikor az egri nyomda alapítására sor került Magyarországon - az erdélyieket nem számolva -, mindössze nyolc városban nyomtattak folyamatosan könyveket: Budán, Debrecenben, Győrött, Kassán, Nagyszombatban, Nagykárolyban, Pozsonyban és Sopronban. Ezek közül a Kassán és Nagykárolyban működő officinák az egri püspöki tartomány területére estek. A XVIII-XIX. században egy sor nyomda létesült Magyarországon. 1782-ben 23 hazai nyomdáról tudunk, 124 8 míg 1817-ben 33 könyvnyomtató műhelyben 5 korrektor, 12 faktor, 95 szedő, 121 nyomtató és 18 könyvrakó dolgozott. 124 9 1867-ben Magyarországon 126 vidéki könyv- és kőnyomdát tartottak számon, míg Budán és Pesten további 38 vállalkozást. 125 0 Eger Az első egri nyomda gr. Barkóczy Ferenc püspök kezdeményezésére és az ő segítségével 1755-ben létesült, közvetlenül Royer Antal Ferenc nyomdász megjelenésével és az ő tulajdonaként. A fennmaradt iratokban az első említés 1755. augusztus 12-én történik az új nyomdáról, mégpedig Barkóczynak Bacsinszky András sátoraljaújhelyi görög katolikus paróchushoz intézett levelében, ahol mások mellett beszámol a püspöki iskola eredményes működéséről. Ezt követően azt írja: „mindehhez sikeresen hozzájárul a tipográfia, mely püspöki városomban már felállíttatott". 125 1 Az egri könyvnyomtató műhely legelső - 1755-ben megjelent egyetlen - terméke egy négyleveles tézisfüzet, amelyet Andreas Maximillianus Fredro Monita politicomoralia című, Nagyszombatban 1751-ben kiadott műve elé kötöttek, s liber graduálisként kiosztottak a régi minorita templomban tartott tanácskozáson. 125 2 Miután a korszakban a nyomdák felállítását szigorú engedélyekhez kötötték, az egri nyomdát is a Helytartótanács saját felügyelete alá akarták helyezni. Ez ellen a vármegye tiltakozott. 125 3 Mivel Royer királyi szabadalomlevél nélkül nyomtatott Egerben, ezért Barkóczy püspök 1760. január 6-án Mária Terézia királynőtől privilégiumot kért, ámde nem a már évek óta működő nyomda tulajdonosa, hanem saját maga, va1246 FU Tó m., 1944. 69. 124 7 Gutenberg, 1866. július 1. - 1865. X. 15. - 1867. XII. 1. közt kéthetente Egerben adták ki e néven a nyomdászok országos szaklapját. 124 8 GÁRDONYI A., 1917. 12. 1249 TRATTNER JÁNOS T., 1817. 78-86. 125 0 KŐNEK S., 1868. 400. 125 1 IVÁNYIS., 1993. 253. 1252 ivAnYI S., 1993. 253. - A nyomtatvány az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban található. 125 3 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 261. 205
