Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
12. NYOMDAIPAR
lamint püspök utódai számára. A privilégiumot igen gyorsan - 1760. január 19-én az uralkodó kiadta. 125 4 Időközben Royer valamilyen ok miatt megvált a nyomdától, s 1757 végén bérbe adta (talán eladta) sógorának Bauer Károly Józsefnek. Bauer 1758 végéig a Royer vezette nyomda faktora, azután tipográfusa volt, 125 5 de 1765-re eladósodott. Viszont Eszterházy Károly egri püspöknek az épülő Líceum számára egy jól és eredményesen üzemelő nyomdára volt szüksége. Ezért 1765 áprilisában a budai Landerer Lipót Ferenccel leltárt készíttetett. A leltár szerint a nyomda értéke s Bauer adóssága közti 587 frt maradt, amely még Bauert illette meg. Végül is Bauer nyomdája 1766. május 3-án jogilag a püspöki iskola tulajdonába került. A nyomda prefektusa Stanczel József, faktora nem volt. 1769 végén Egerbe került Ambró Ferenc, a későbbi váci nyomdász. Az ő irányítása alatt 5 nyomdászmester és 1-2 inas dolgozott. Ez volt a legmagasabb munkáslétszám a nyomda 18. századi életében. Royer és Bauer működése alatt csak 2-3 mester, és 1 inas dolgozott. Ambró Ferenc 1 évig volt Egerben. Stanczel József is 1 évig állott prefektusként az egri nyomda élén. Utána Purkhart György, Szuhányi György, Torner Ignác, Kotuts Mátyás, majd Grieger Ferenc (valamennyien az egri egyházmegye papjai) vezették a nyomdát. Eszterházy püspök 1794. március 4-én egy civil nyomdászt, Gyalogai Ignácot nevezte ki vezetőnek, aki korábban faktorként dolgozott Egerben. 125 6 A nyomda korabeli nevei: Typ is Bauerianis 1759-ben, Typis Schola Episcopalis 1760-1766 között, ill. Ex typographia Archi-episcopali a XIX. század elejétől. A nyomda fennállása első éveiben a Foglár György-féle jogi iskola épületében (ma: Eger, Kossuth Lajos u. 8. szám) üzemelt 1762 végéig. Ekkor az épület teljes újjáépítése miatt a nyomdát átköltöztették a Vármegyeházba (ma: Eger, Kossuth Lajos u. 9. szám). 125 7 1774-ig még a fenti helyen működött, s ezután került a közben majdnem teljesen elkészült Líceum épületébe, 125 8 végleges helyére. A könyvnyomtatóműhely a Líceum földszintjén, az északkeleti sarok 3 szobájában kapott végleges otthont. Itt végül is egy nagy teremben rendezték be a műhelyt, 2 kisebb szoba raktárként szolgált. Az egyik raktárszoba a valóságban könyvkereskedés volt, vagyis a nyomdában értékesítették a könyveket. Ezen túl voltak a nyomdának bizományi lerakatai is az 1780-as évek elején: Felsőbányán, Gyöngyösön, Miskolcon, 125 4 Az egri nyomda engedélyokirata a HML. XV-3/3/12. jelzete alatt található. 125 5 IVÁNYI S., 1993. 254-255. - Royer Antal Ferencnek az édesapja, Royer János is nyomdász volt, aki 1715-ben Salzburgból Pozsonyba költözött, ahol kiadta Bél Mátyás országleírását. Az ifjabb Royer 1761-ben, amikor gr. Barkóczy Ferenc esztergomi prímás lett, a püspökkel együtt elment Esztergomba. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1969. 392. - Royer a nyomda felszerelésének egy részét is áttelepítette Esztergomba. - IVÁNYI S., 1993. 255. Royer 1766-ban már Kalocsán rendezett be újabb officinát, amelyet 1768-ban eladott Batthyány érseknek, aki azt a piaristáknak adományozta. Royer Antal Ferencet 1770-ben a budai Landerer Nyomda faktoraként ismerjük, majd 1773-ban Pesten saját könyvnyomtató műhelyt alapított. - DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 392. 125 6 IVÁNYI S., 1993. 255-256. 125 7 IVÁNYI S., 1993. 256. 125 8 SEBESTÉNY S., 1970. 35. 206
