Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
1964-ben terembejárás során a Méheskerti erdészlak közelében az 50 000-es szolgálati térkép szerint Gyöngyös 4864 NY lapján É 546 km + 450 m - K 573 km + 400 m koordináták alatt a patak mellett régi kemencék téglatörmelékét és olvadt üvegrögöket lehetett találni. 84 4 A térkép adata és a régészeti bejárás e helyen is igazolta egy másik erdei üveggyártó telep XVIII. századi működését. Óhuta A mai parádsasvári üveggyár elődjét, a parád-óhutai üvegkészítő műhelyt II. Rákóczi Ferenc alapította 1708-ban. Óhuta a parádi határ déli oldalán, a Som-hegy alatt, közel a Klarissza forráshoz épült. Az üveggyártáshoz szükséges kvarchomokot (népies nevén: békasó) a Széchenyi-hegy szolgáltatta. Az üzem alapítási éve 1708, de a huta 1712-ben már nem működött. 84 5 Az üzem történetét feldolgozó alapvető tanulmány szerzője adatok hiányában nem tudta megmondani a megszűnés okát. Véleménye szerint 1712-1727 között 15 évig nem működött a huta. 84 6 Más, időközben felszínre került új adatok viszont cáfolják az üveggyártó telep ilyen hosszú idejű szüneteltetését. A Rákóczi-birtokok konfiskálása (1715) után, 1717 táján az új birtokos, Zinzendorf Ferdinánd egri várkapitány, újból megindította a termelését, s az ott dolgozó mesteremberek számára ideiglenes adómentességet eszközölt ki a megyé' tői. 84 7 A parádi üveghuta - mint az az egykor Rákóczi tulajdonban álló debrői uradalom része -, miután lefoglalták, kincstári kezelés alatt állt. 84 8 1717. december 17-i vármegyei közgyűlés módosította a parádi üveg-officina kézműveseinek dicális adóját, s az egész hutára 30 forint taksát határozott meg, s ugyanakkor munkásainak számát 30 főben állapította meg az adókivetés szempontjából. 84 9 1720-ban az üvegolvasztót Albert György hutásmester bérelte évi 60 frt-ért. 850 A parádi huta 1723-ban a dicális összeírás szerint 12 forint taksát fizetett, 85 1 és ezek szerint 12 alkalmazottja volt. 1725-ben a telepen egy tizedes felügyelete alatt 8 magyar és 1 szlovák nevű jobbágy dolgozott, közülük egy asztalos és egy üveges. 85 2 1727-ben a debrői uradalmi tiszttartó kérvényezte a vármegyénél, hogy csökkentsék az adójukat, s akik Parádra az üzemhez jönnek, 2 esztendeig adómentességet élvezzenek, mert ennek hiányában az üvegcsűrnél már nincs más alkalmazott, mint egynéhány mesterlegény és a gazda. 85 3 84 3 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 15. térképszelvénye. 84 4 KOVÁCS B., 1969. 206. 84 5 TAKÁCS B., 1970. 23. 84 6 TAKÁCS B., 1970. 25. 84 7 SOÓS I., 1955. c. 47-48. 84 8 II. Rákóczi Ferenc összes javainak a királyi kincstár számára történő lefoglalását az 1715. évi XLIX. tc. mondta ki. 84 9 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 168. 85 0 SOÓS I., 1975. 399. 85 1 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 178. 85 2 HML. IV-7/b/2. Jobbágyösszeírások. 1725. Nr.° 195. összeírás. 85 3 HML. IV-l/b/32. Közgyűlési iratok. 1727. Nr.° 24. 145
