Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
A felsorolt adatok alapján úgy gondolom, bizonyítottnak tekinthető a parádi üveghuta 1717-1727 közti folyamatos üzemelése. Az 1712-1717. évek közti termelési szünet magyarázata pedig a parádi létesítmény keletkezésével függ össze. Bizonyos adatokból arra lehet következtetni, hogy 1708-ban Rákóczi Ferenc esetleg hadiipari termelés céljából állíttatta fel Párádon az uradalmi hutáját. Ezt látszik alátámasztani Rákóczi Ferenc 1707. szeptember 14-én kiadott parancsa Sréter Jánosnak. Ebben az áll, hogy az 1708. évi hadjárat előkészítésére: „öntessen az öntőházakban 24 fontos golyóbist 3600-at, 12 fontost is annyit, 4 fontost 12 000-t, 30 fontos bombát 1200-at, 60 fontost is 1200-at, 4 fontos apró mozsárokhoz penig 5000 gránátokat. A murányi és zborói üveghutákban öntessen 10 000 kézi üveggránátokat", 85 4 Végül is az üvegből történő lőszergyártásra nincs írásos bizonyítékunk, az idézett szöveg csupán a kezdeményezésre utal. Valószínű azonban, hogy az üveggyártó telepen békésebb és köznapibb tárgyak is készülhettek. így pl. öblösüvegek, vagy ún. pincetokba való palackok, írott források igazolják, hogy a parádi cseviceforrás vizét szívesen fogyasztotta Rákóczi fejedelem is. 1710-ben Póka János, a fejedelem étekfogója, több ízben is megfordult Egerben, hogy onnan Parádra, a csevicéhez utazzon, s Rákóczi után szállíthassa a szükséges vízkészletet. 85 5 Az pedig köztudott, hogy a csevice forrásának vizét hordóban nem tudták tárolni, hanem helyette palackozva, szurkos dugóval ellátott üvegekben szállították. Ezek szerint a parádi üzem 1712-1717. évek közti szüneteltetése azzal magyarázható, hogy lőszergyártó üzemként létesült. Viszont 1711 után már nem volt szükség a huta eredeti készítményeire. De talán ezért nemcsak a véletlen műve, hogy a kincstári kézre került debrői uradalom részét képező üveggyártó telepet éppen az egri várkapitány felügyelte egy ideig. 1736-ban az üveghutában dolgozó 9 konvenciós szakmunkás közül hétnek a neve magyar, kettőé idegen hangzású volt. Viszont 1753-ban a hutabérlő üveggyártó mester 15 magyar szakmunkást foglalkoztatott, azonban vezetékneveik alapján az elmagyarosodott külországiak többségben voltak. 1746-ban a parádi üveggyártó műhelyben dolgozó munkások és családtagjaik száma 26 fő. 85 6 1764-ben a bérlő 130 forintért árendálta a hutát. Ez időben éves szinten 300 kila hamuból 20 bécsi mázsa szalajka maradt a főzés után, amely egész évre elegendő volt a gyártáshoz. 85 7 Ujhuta A Rákóczi Ferenc alapította huta tulajdonosai az idők során gyakran változtak. 1711 után a fejedelem birtokait a kincstár elkobozta, s 1720-ban gr. Althan Mihálynak adományozta. A fejedelem nővérének, Aspremontné Rákóczi Júliának a birtokjoga sértetlen maradt. E két német földesúrtól 1740-1741-ben Grassalkovich I. Antal vásárolta meg a debrői uradalmat. így Párád 1741-től 1841-ig Grassalkovich birtok lett. Az uradalmat 85 4 HECKENAST G., 1959. 87-88. 85 5 SZEDERKÉNYI N., 1893. IV. 125. 85 6 EÉL. Canonica Visitatio. 1746. 85 7 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 100. 146
