Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
szony kivételével mindannyian római katolikus vallásúak, és 3 személy kivételével kizárólag szláv nyelven beszélnek". 83 4 A visnyói üveghuták létezése mintegy két emberöltőnyi időre tehető. Az üzemek közkedvelt termékei (lopók, butellák, kancsók) közhasználati üveggyártásra utalnak, s e termékek piacát a Dédes és Sajószentpéter környéki bortermelő vidékek jelentették. 83 5 A Sövénykút vagy Hármaskút, a Bükk legmagasabban fekvő állandó vizű forrása közelében, az 1930-as években is láthatók voltak az egykori Máriássy-féle üveghuta romjai. 83 6 Párád Kopott huta Az erdei üvegcsűr működésére nem sikerült mind ez ideig iratot találni, így nem tudjuk, hogy ki és mikor létesítette. 1764-ben még nem találni rá adatot. 83 7 Az 1783-ban készült I. katonai felmérés térképén viszont már feltüntették a „Hutta" létesítményt. 83 8 Az üveggyártó telep ez időben a Párád melletti Som-hegytől délnyugatra, a Gyalogút bérctől délre, valahol a mai térképeken Tariska-rét néven jelölt területen állt. Ez az officina vitraria az ún. Kopott hutával azonosítható. A létesítményt egy 1841-ben készült térkép „Kopott huta" néven tünteti fel. Az üvegkészítő műhelyt, amely feltehetően 1841 előtt megszűnt, a Gyöngyösre vezető út mellett, a Bíró kút folyása közelében jelezték. 83 9 A helynevek között a Som-hegy oldalában, Ohutától délnyugatra található Kopott hutáról azt is számon tartja a népi emlékezet, hogy e területen üveggyár volt. 84 0 1964-ben terepbejárás alkalmával az 50 000-es szolgálati térkép szerint Gyöngyös 4864 NY lapján É 545 km + 650 m - K 570 km + 550 m koordináták alatt a Köszörű-patak mellett, bokrokkal benőtt részen kis kiemelkedő dombocska állt, amelynek közelében a földből olvadt üveg került elő. 84 1 A helynév, a helyi hagyomány, a régészeti terepbejárás és a térkép adatai egybehangzóan igazolták egy hagyományos erdei üvegcsűr XVIII. század végi meglétét. Az üvegolvasztó iparrégészeti jellegű feltárása bizonyára további új adatokat eredményezhetne a működésének idejéről és körülményeiről. Méheskerti huta Ennek az üveggyártó telepnek a működéséről sem sikerült írott forrást találni. 1764-ben még nem említik. 84 2 1783-ban, az első katonai felmérés térképén Glashütte = üveghuta néven jelezték az Ohutától délkeletre, azon a helyen az üzemet, amelyet a jelenkori térképek Méheskert néven jelölnek. 84 3 83 4 MEGAY Géza feljegyzései. HOM. HA. 69. 5. 79. 83 5 VERES L„ 1991. 61. 83 6 A hutaromok rajzát közli: ERDEY Gy.-HUBAY J.VIGYÁZÓ J., 1932. 121. 83 7 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 100. 83 8 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 15. térképszelvénye. 83 9 HML. Térképtár. U. 283. 84 0 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 141. 84 1 KOVÁCS B., 1969. 206. 84 2 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 100. 144
