Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
A nagyvisnyói üveggyártó telepek népessége: Máriássy huta Szepessy huta 1806 10 r. k. 1810 19 r. k. 1821 19 r. k. 40 r. k. + 4 ref. = 44 1825 6 r. k. 50 r. k. + 10 ref. + 3 ev. = 63 1827 19 r. k. 40 r. k. + 8 ref. + 4 ev. = 52 1834 58 r. k. + 1 ev. = 59 1835 57 r. k. + 1 ref. + 2 ev. = 60 1836 10 r. k. 1838 19 r. k. 1840 7 r. k. 1842 9 r. k. 1845 2 r. k. 1846 2 r. k. 1847 3 r. k. 1848 3 r. k. 1849 2 r. k. A vallásfelekezet megjelölésének azért van jelentősége a táblázatban, mert a település lakosai a XVIII. századig református magyarok voltak. A XIX. század első évtizedeiben a település határában működő üveggyártó telepeken, továbbá a palakőbánya mellett főként katolikus, és kevés evangélikus, de egyaránt idegenből betelepült új munkavállaló jelent meg. Megjegyzem, hogy Fodor Ferenc a falu múltjáról írt kitűnő munkájában a természetes szaporodással nem tudta megmagyarázni azokat a magas népességnövekedést igazoló számokat, amelyekkel Ludovicus Nagy 1827-28, valamint Fényes Elek 1837-es statisztikai műveiben találkozunk. így Fodor az ő adataikat tévesnek tartotta, miután nem vizsgálta a helyi ipar munkahelyteremtő szerepét. 83 1 Visnyó népességének átmeneti gyors növekedését az váltotta ki, hogy az iparban megjelentek az idegenből betelepült, elsősorban katolikus munkavállalók. Például 1821-ben a hutáknál 63, a palakőfejtőnél 51 telepest írtak össze. Az adatsorból kiderül, hogy a régebbi alapítású Máriássy-féle üzem működése 1827-ig követhető nyomon, ezután minden valószínűség szerint megszűnt. Az újabb, Szepessy-féle huta pedig 1810 után, de még 1817 előtt keletkezett, és 1838 táján szűnt meg. 83 2 Az utóbbira, vagyis a csurgói határban állóra vonatkozik az az 1827-ben keletkezett irat, 83 3 amelyben Pyrker egri érsek felhatalmazta az esperest egyházi funkciók végzésére a csurgói üveggyár melletti temetőben. A Canonica Visitatio Parochiale Ecclesiae Dédes 1829. június 20-i jelentése szerint: „A visnyói üveggyárban egy asz83 1 FODOR F., 1930. 33-34. 83 2 A XIX. század második felében, 1854-ben, és az 1877-ben megjelent országleírásokban már tévesen írtak a Visnyón működő üveggyárról. 83 3 EÉL. 1167/1827. sz. 143
