Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
nyón pedig üvegcsűr létesült, s ezekben kb. 60 szlovák és 20 német anyanyelvű munkás dolgozik, e nyelveken értő káplánt rendeljenek melléje. 82 2 1817-1818-ban már két visnyói üveggyártó telep működéséről tudunk. Az egyik Máriássy István örököseinek, a másik Szepessy Józsefnek a tulajdonában volt, s mindkét üvegcsűrben zöld üveget készítettek. 82 3 A visnyói üveghuta, vagy üveghuták további működésére találni adatokat 1821ből, 82 4 de szerepelteti a visnyói hutát 1837-ben 82 5 és 1847-ben Fényes Elek is. 82 6 A későbbi források már csak a megszűnt telepeket említik. Egy 1864. május 21-én készült jelentésben, amely Pesthy Frigyes helynévgyűjteménye számára íródott, megjelölték mind a két egykori üvegolvasztó helyét. A régebbi alapítású visnyói hutáról ezt írták: „ [a Fodorkút] mellette nyúlik el szinte a Bikkségben de lapossan fekvő Ó huta réttye, mely ennek előtte 100 évekkel még vagy bikkes erdő volt, de ottan is üveg huta keletkezvén a fákat megemésztette, jelenleg kaszállóvá tette". A később létesült üvegcsűrről ezt írták: „jönn utánna az úgy nevezett Csurgó melly hajdan nagy erdőség volt, de 30 évekig üveg huta lévén ottan, a fák el pusztítattak, s jelenleg az Uraság által, mint kaszálló használtatik". 82 7 Az elpusztult üvegkészítő műhelyek emlékét a térképeken fennmaradt határnevek is elénk idézik. 82 8 Napjaink helynévanyagában a visnyói huták emlékét idézik a Kőtörőmalom és a Faktor-rét határnevek. 82 9 Az egri érseki sematizmusokban talált adatok alapján táblázatba rendeztük a visnyói huták népességének számadatait. A sematizmus 1806-1849 között kiadott köteteiben feltüntették időről időre a különböző vallási felekezetekhez tartozó külterületen lakó népesség számát a külterület pontos megnevezésével. A sematizmusból kiderül, hogy az Officina Vitraria Antiqua (vagyis régi üvegkészítő műhely) az azonos a Máriássy kapitány és az örökösei által birtokolt hutával, míg az Officina Vitraria Nova (vagyis új üvegkészítő műhely) - a Csurgó megnevezésű telep - azonos a Szepessyféle üvegolvasztóval. 83 0 Ipartörténet szempontjából e forrás azért fontos, mert - bár mai szóhasználattal nem üzemi létszámokat közöl - mégis pontosan megadja a hutáknál helyben lakó, s az üzemből élő lakosok pontos számát. 82 2 SOÓS I., 1985. 200. 82 3 MÉREI Gy., 1951. 119. 82 4 HML. XXXI-1/4/3. tétel. Kolacskovszky Lajos hagyatéka. Heves megye ipartelepei a XVIII-XIX. században. 82 5 FÉNYES E., 1837. III. 90. 82 6 FÉNYES E., 1847. I. 85. 82 7 FODOR F., 1930. 7. 82 8 Az 1871. évi kataszteri térképen Ó huta réttye helyett csak Hutarét olvasható, míg az 1891. évi kataszteri mappán már Hutabérc volt a neve. A jelenkori földrajzi nevek közt ugyanez a határrész Kis-Huta rét nevet kapott. A Csurgó határnéven jelölt területen létesült huta helyét az 1871. évi kataszteri térképen Csorgó név jelzi, amely az 1891. évi kataszteri térképen olvasható Csurgó kút-tal azonos. A jelenkori helynévanyagban Csurgó helynév lakotthelyet takar, s az erdészház van a területén. 82 9 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 15-20. 83 0 1806-ból származó térkép szerint a Csurgói huta Szepessy József birtokán állt. - BAZ. ML. Térképtár T. 98/2. A visnyai erdőnek mappája. Készítette: Losonczi József Borsod vármegye mérnöke. 142
