Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
Gyöngyössolymos 1775. április 6-án kötött szerződést Lőbel Boschan bérlő az egri püspöki uradalommal. A szerződés alapján 800 bécsi mázsa száraz fát vett meg, amit a solymosi és gyöngyöspüspöki erdőben gyűjthetett. A fa elégetése után nettó súlyban mért kész hamuzsírért fizetett 5 rajnai frt-ot mázsánként, összesen 400 rajnai frt-ot. A szerződés szerint előre ki kellett fizetni az összeget, s kötelezték a bérlőt, hogy Medárd napig (június 8.), vagy esetleg 3-4 héttel később a munkát be kellett fejezni, mert ellenkező esetben elvesztette a pénzét. 76 3 Átszámítás után a bérlő 80 bécsi mázsa szalajkáért fizetett, amely mennyiség az időben egy átlagos hazai erdei üveggyártó telep évi hamuzsírigényét fedezte. Az is kiderül, hogy egy bécsi mázsa száraz fa elégetéséből 5,6 kg hamuzsírt nyertek, azaz az összes eltüzelt famennyiségnek a hamujából - kifőzés és kalcinálás után - annak csak a 10%-át lehetett kész szalajkaként felhasználni. A fenti adatot még egy körülmény teszi érdekessé. Nevezetesen, hogy abban az időben egy átlagos hazai üveghuta éves bérleti díja kb. 100 frt volt, és ennek a négyszeresét fizette a hamuzsírfőző Lőbel Boschan. Ha pedig piacon értékesítette az árut, akkor a szállítás tovább növelte költségeit. Ilyen körülmények között fel kell tételeznünk, hogy inkább megérte a bérlőnek, hogy a hamuzsírt a helyben létesült üveghutában feldolgozza. Ezért úgy gondolom, hogy ez az adat a solymosi üvegcsűr keletkezésével áll összefüggésben. 18. kép. Egy üvegpohár kialakítása Freeskay ]., 1881. I. 250. 112-119. ábra 1782-84 között az első katonai felmérés térképének tanúsága szerint egy üveghuta állt Gyöngyössolymos határában. Az üveghuta a községtől északra, a Csukás-patak 76 3 HML. XII-3/a/340. Fasc. RR. Nr." 1078. 132