Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
mellett üzemelt, s a térkép (latin kötőszóval kevert) német felirata „Glashütten vei Hutta" néven említette. 76 4 A József-kori felméréskor készült országleírás szerint a solymosi üveghuta mély völgyben terül el, amelyben egy jelentéktelen patakocska folyik. Az üveghutáról mindössze annyit írnak: „néhány rosszul épített kunyhó", s a mellette vezető út nagyon rossz, esős időszakban szinte járhatatlan. 76 5 Ebből a leírásból kitűnik, hogy valójában az a „néhány rosszul épített kunyhó" egy tipikus XVIII. századi erdei üvegcsűr volt. A solymosi üveghutát csak térképi adat alapján ismerjük. Rövid életű lehetett, talán valamelyik már korábban megszűnt Párád környéki huta (Kopott huta, Méheskerti huta) munkásai alapították. Mindenesetre később az egri püspöki, majd érseki uradalomnak kifizetőbb volt a szalajkafőző működtetése bérletben, amelynek keresett termékét Pesten adták el. (Lásd Gyöngyössolymos hamuzsírfőzőjét.) 1980-ban kiadott Magyarország földrajzinév-tára térképén ez az üveghuta a Szén-patak folyása szerinti bal oldalán épülhetett, kb. a Tótok rétje helynévvel jelzett területen. 76 6 Egy 198l-es kiadású térkép alapján a solymosi huta a Csukás-patak mentén álló „Blokház" nevű határpont közelében létezett, a Gallyától délre. 76 7 Érdekesség viszont, hogy az üveghutától délre, ugyancsak a Szén-patak mentén, ennek folyás szerinti jobb partján üzemelt a solymosi hamuzsírfőző, amelyet „Pottaschen Hütte" néven jelzett az első katonai felmérés térképe. Későbbiekben e területen állt a szalajkaház. A solymosi huta és a hamuzsírfőző egymástól kb. 2,0-2,5 km távolságban állt. A gyöngyössolymosi erdei üvegcsűr, miután a hamuzsírfőző az egri püspöki uradalomhoz tartozott, szintén ennek a tulajdonában lehetett. 76 8 Mátraszentimre, apátsági huta A Mátra nyugati nyúlványai által körbefogott völgyben, a Kövicses-patak mentén a XVIII. század első felétől a XIX. század elejéig 4 üveghuta is keletkezett a hasznosi erdőben. Közülük valószínűleg a legkorábban létesült az az üveghuta, amely a pásztói apátság birtokán épült. Ez a terület napjainkban Mátraszentimre községhez tartozik. Ennek a hutának a felszíni maradványai a falu határában a Hutahely nevű réten, a Hutahelyipatak és a népi nevén Gedeon-pataknak nevezett vizek összefolyásánál a felszínen láthatóak voltak 1964-ben, ahol abban az évben - június 1-6. között - leletmentő ásatást végzett Kovács Béla, az egri múzeum akkori régésze. 76 9 76 4 Első katonai felvétel. 1784. XVII. 17. térképszelvénye. 76 5 HML. IV-417/53. Original Aufnahmskarte von Ungarn. 1782-85. Landesbeschreibungen. Az első katonai felvétel Magyarországról. 1782-85. Országleírás. 8. 76 6 Magyarország földrajzinév-tára. II. Heves megye. 1980. 28. 76 7 Mátra turistatérképe. 1981. - 1864-ben a Csukás-völgy folyását, vagyis a Csukás-patakot a völgy felső szakaszán még Szén-pataknak nevezték. 76 8 Meg kell említenem, hogy van olyan történeti feldolgozás, amely az 1782-84 közötti katonai felméréskor készült térképen található, s általunk solymosinak tartott üveghutára utaló „ Glashütten vei Hutta" feliratot a szuhai hutával azonosítja hibás térképi azonosítás következtében. - SZVIRCSEK F., 1982. 60. 76 9 KOVÁCS B., 1969. 205-219. 133
