Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
A helybeli püspöki urasági téglakemence időszakos működése 1745-1790 közt datálható. 1864-ben Pesthy Frigyes-féle helynévgyűjtéskor összeírt határnevek közt szereplő „Téglakút" az egykori urasági téglakemence emlékét őrzi. 72 7 8. ÜVEGHUTÁK Üveggyártás A történelmi Magyarország üveghutái közül a hazai történeti irodalom az írott források alapján a Szklenó (Sklené Teplice) mellett létezett üzemet tartja a legrégebbiként számon, mely bizonyíthatóan már 1330-ban termelt. Az üvegkészítő műhely a Bars megyei saskői uradalomhoz tartozott, s helyileg Körmöcbánya és Selmecbánya között a teplicei vár alatt állt. 72 8 Azonban ennél egy évszázaddal korábban létezett a nyugati Mátra szélén fekvő Pásztó településen az az üveghuta, amelyet Valter Ilona régész tárt fel. Pásztó város mai belterületén kerültek napvilágra az ásatás nyomán a XII. századi ciszterci apátság üveghutájának a maradványai, az iskolamester házától délre. Az épület felmenő fala kb. 1,5 m magas volt, és a falakat gerendalyukakban kapcsolt, középen cölöpökre támaszkodó nyitott fedélszékes ácsolt tetőszerkezet fedte. Az üveghuta az 1200-as évek végén leégett és soha nem épült újjá. 72 9 A Pásztón feltárt, s múzeumi kiállítóhelyként látogatható hutamaradványoknak több szempontból fontos jelentősége van. A pásztói bencés apátság XII-XIII. században működött üveghutája három kemencés volt. A maradványai pontosan olyan üvegcsűr jellegzetességeit mutatják, amilyen már korábban, 1964-ben Mátraszentimrén napvilágra került Kovács Béla régész feltárása nyomán. Utóbbi huta 1741-1780 között igazolhatóan létezett. Az üveghutaásatások a Mátra térségében igazolták a történeti irodalomban azt az elfogadott nézetet, amely szerint az üvegcsűrök technológiája 4500 évig változatlan volt. A pásztói üvegcsűr keletkezési idejét tekintve is az egyik legkorábbi Európában. Létesítése összefügg az itteni bencés apátság alapításával. A pásztói üveghuta felszínre kerülése úgyszólván a magyar üvegkészítés története eddig hiányzó láncszemének a helyretételét is segíti. Az európai üvegművesség története során a Római Birodalom igen fejlett üvegiparát a bizánci, valamint a Velence melletti muránói üveghuták örökítették tovább. Majd a kora középkorban a szerzetesi, apátsági műhelyek folytatták a 72 7 Heves megye földrajzi nevei. 1980. III. 109. 72 8 TAKÁTS S., 1907. 630-632.; BORSOS B., 1974. 36. 72 9 A pásztói üveghuta feltárásáról ez idáig egyetlen publikáció jelent meg. - VALTER I., 1986. 72-73. Időközben elvégezték az ásatásból kikerült üvegtárgyakon azokat az anyagvizsgálatokat, amelyek igazolták a huta igen korai működését. - Valter Ilona régész szíves közlése, 1992. IX. 24. 125
