Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
mesterséget. Különösen a német bencés apátsági huták szerepe volt jelentős. A pásztói huta feltárása alapján az a következtetés vonható le, hogy a cseh-német viszonyokhoz hasonlóan Magyarországon is az ún. erdővidéki, majd a szerzetesi műhelyek alakultak ki először az üvegiparban. Időben ezeket követték az uralkodói, főúri, uradalmi, ill. bányavárosi üveghuták, melyek sok esetben a ma is létező nagyobb üveggyárak kezdeményeit jelentik, mint például Párád esetében. 73 0 A középkori mátrai üvegkészítés kapcsán többen idézték Détshy Mihály adatát, amely szerint 1506-ben Martinus de Bodontól, azaz a Bodonyi Mártontól vásárolták az üveget az egri székesegyház ablakaihoz. 73 1 A pásztói üveghuta felfedezéséig a Bodonyban működő üvegkészítő műhelyt tartották a Mátra térségében a legrégebbinek, s annak igazolására hozták fel a szerzők, hogy a Párád környéki üveghuták már a XV. században is létezhettek. 73 2 A bodonyi huta létezését végső soron vitatja az üvegipar történetével foglalkozó irodalom. Egyedül csak Bodonyi Márton nevéből következtethetünk a helybeli üvegkészítésre, bár azt nem igazolta még a régészeti kutatás Parád-Bodony térségében. Az egyetlen történeti adatot csak kiegészíti egy másik történeti tény. 1493-tól dolgozott az egri várban egy ezermester, Kismester Istvánnak hívták, aki bármilyen munka elvégzésére vállalkozott. Javított eltört csészéket, csinált világító eszközöket, s előállított ablaküveget is. 73 3 O készítette a székesegyház ablakainak, lámpásainak üvegeit is. Önálló iparos volt, mégha rendszeres salláriumot is kapott a püspökségtől. 1506 táján meghalt, 1507-ben özvegye folytatta a munkáját. Az egri püspökség az ablakok üvegezéséhez szükséges karikákat Bodónyi Márton üvegkészítő mester özvegyétől vette 1507-1508-ban. 73 4 Az viszont már elgondolkodtató tény, hogy az egri vár ellátására 1493-1508 közti 16 évben Bodonyi Mártontól szerzik be az üveget, és ezen kívül még külön üvegesmestere is volt a püspöknek. Ezek a tények erősen valószínűsítik a bodonyi üveghuta tartós létezését. 73 5 Szerintem valószínű, hogy működött, mert Bakócz Tamás, majd Estei Hippolit pompakedvelő egri püspökök számára szállította az üvegárut másfél évtizeden át. Külön érdekes Estei Hippolit személye, akinek esztergomi érseksége idején is volt állandó üveghutája és üvegesmestere is. 73 0 VARGA V., 1989. 5-6. - A pásztói hutamaradványokkal összefüggésben el kell mondanunk, hogy a Szilvásváradi Erdei Múzeum kiállításán látható egy, a középkortól használatos három kemencével épült üveghuta rekonstruált építménye. Ha összevetjük a pásztói és a mátraszentimrei üvegcsűrökkel a szilvásváradi rekonstruált épületet, szembetűnő különbségre bukkanunk. A parádi üveggyár szakvéleménye alapján készült hutarekonstrukció során a három kemencét nem csupán egy sorban helyezték el, hanem egybeépítették. Mint rekonstrukció, kétségtelenül szemléletes, ugyanakkor megtévesztő. A pásztói és mátraszentimrei ásatások igazolták, hogy az üvegcsűrökben elhelyezett három kemence egy egyenlőszárú háromszög sarokpontjaira esnek. Sorrendben balról jobbra haladva egymást követik az előmelegítő-, az olvasztó- és a hűtőkemencék. A régészetileg igazolt kemence-elhelyezés nem véletlenszerű. Azoknál kitűnik: az üvegkészítő középen állva az olvasztandó anyagot, ill. a megolvadt üveg anyagát kis- vagy félfordulatokkal tudta az egyik kemencéből a másikba rakni. 73 1 DÉTSHY M., 1964. a. 152. 73 2 KOVÁCS B., 1969. 205. 73 3 KEREZSY J., 1910. 38. 73 4 ZOLNAYL., 1977. 269-270. 73 5 CSIFFÁRY G., 1994. a. 37. 126
