Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)

Előszó

gyárat létesített a Heves megyéhez tartozó Hat\>an városában elgondolása szerint". Az igazsághoz tartozik, hogy a privilégium szövege már 1768ban elkészült és tartalmazza ezt a megállapítást.

8

4 Eszerint a manufaktúra vagy már 1767-ben, vagy 1768-ban elkészülhetett, vagyis nem lehet teljesen egyértelműen 1769-re datálni az üzem felépítését. A manufaktúra épületének 1762-es elkészülése és a privilégium kiadása - 1769 - között van hét év. A korszak hazai viszonyai között nem egyedi eset, hogy az üzemet évekkel korábban felépítik és működtetik, ugyanakkor csak évek múlva kap királyi privilégiumot. Ez történt például Cseklészen, ahol egyes adatok szerint 1758-ban

8

5, más vélemény szerint 1766ban alapították az üzemet

8

6, de privilégiumot csak 1767-ben kapott.

8

7 A gácsi posztómanufaktúrát 1765-ben létesítették

8

8, viszont királyi privilégiumot majd csak 1767-ben nyert.

8

9 A hatvani kastély földszintjén, a bejárattól balra lévő teljes épületszárny valaha eredetileg egyetlen nagy terem volt. E földszinti nagyterem közepén szabadon álló pillérsor állt, az udvar felőli oldalon pedig behúzott pillérsor készült. A teremben a pillérközök csehsüveg-boltozattal voltak lefedve, és az is biztos, hogy eredetileg nem voltak válaszfalak beépítve. A tanulmányban közölt hatvani kastély földszintjét ábrázoló rajzon ezt az állapotot tüntettük fel. Az alaprajzon fekete vastagított vonallal jelöltük azokat az épületrészeket, amelyek az újabb kutatások szerint a Grassalkovich-féle építkezés első periódusában készültek, vagyis 1754-1757 között. Ezen a helyen, feltételezésem szerint, már működhetett az 1757-1762 közti években a posztókészítő üzem elődje. A rajzon a fehér vonalakkal határolt épületszárnyak a Jung-féle építési korszakban, 1763-ban készültek el. Az alaprajzon a fekete négyszögek azoknak a pilléreknek a helyét jelzik, amelyek e korai posztóműhelyben álltak. A szerkezeti vizsgálatok során az emeleti teremben lemélyített kutatóárokban nem csupán a földszinti terem boltozatát tartó hevederek váltak láthatóvá, hanem a hevederek felett elhelyezett vonóvasak is, amelyeket beéHML. IV-l/a/28. Heves és Külső-Szolnok vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve 1767-1768. 405. lap. 8

5 Bevilaqua-Borsody, 1942. 50-51. 8

6 Endrei, 1969. 236. 8

7 Endrei, 1969. 54-55. 8

8 Endrei, 1969. 236. 8

9 Endrei, 1969. 54-55. 28