Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
pítettek. Ebből a megerősítési módból arra következtettek, hogy eredetileg az épületnek valamilyen gazdasági célú rendeltetése volt, s az igényelte a földszinti terem mennyezetének ezt a fajta megerősítését. 9 0 Az előbbiek alapján feltételezhető, hogy talán a Grassalkovich-féle posztómanufaktúra kezdetben a kastélyban működött, és a fent említett boltozatmegerősítés is ezzel magyarázható. 9 1 Azt a feltételezést, hogy a hatvani posztómanufaktúrát kezdetben Grassalkovich I. Antal az elsősorban gazdasági célból épült kastélyban helyezte volna el, néhány egyéb körülmény is alátámasztja. Fennmaradt Grassalkovichnak egy levele is, amelyet 1757-ben írt Károlyi Antalnak, s ebben az olvasható: „...hatvani új épületemben katonákat szállásoltam el" 9 2. Valószínűnek látszik, hogy Grassalkovich éppen a katonaság felszerelésére létesítette posztómanufaktúráját, amelyet először a kastélyában állított fel 1757 körül, ugyanis építészetileg nem kizárt ez a lehetőség. További érdekesség, hogy hasonló boltozatmegerősítést (heveder + vonórúd) találni Óbudán az egykori Zichy-kastélyban is. 9 3 Az is igaz, hogy az óbudai volt Zichy-kastély jelentős részét bérbe kapta a kamarától Höpfinger Jakab és id. Beywinkler József manufaktúra céljaira, s a tulajdonosok az épületben 1776-1793 között selyemszövet készítésével foglalkoztak. 9 4 A történeti irodalomban közismert, hogy a bécsi udvari Haditanács még 1734-ben rendeletet bocsátott ki, amelyben meghagyta a magyar csapatokparancsnokainak, hogy a katonaság ruházatát az országban szerezzék be, ha az olyan áron kapható mint külföldön. Ez a rendelkezés ugyan nem segített a kezdetleges hazai textilmanufaktúra iparon, mert a Károlyi- vagy Eszterházy-féle posztómanufaktúrák sem tudtak olyan áron szállítani mint a külföldiek. 9 5 Magyarországon valóban létesültek a katonaság felruházása A hatvani kastély építészeti kérdésével foglalkoznak napjainkban D. Mezey Alice és Haris Andrea, az Országos Műemléki Hivatal művészettörténészei. A helyszínen végzett épületrégészeti és falkutatási vizsgálataik eredményeiből levont következtetéseik kapcsolatba állnak a dolgozatomban tárgyalt hatvani posztómanufaktúrával is. Haris Andrea és D. Mezey Alice művészettörténészek közléseit, segítségét e helyen szeretném megköszönni. 9 1 Mezey Alice szóbeli közlése, 1991. március 26. 9 2 D. Mezey-Haris, 1991. 10. 9 3 Mezey Alice szóbeli közlése, 1991. Hl. 26. 9 4 Endrei, 1969. 127. - Futó, 1944. 97-98. 9 5 Molnár, 1967. 328-329. 29
