Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig

1914. június végétől 1917. december 31-ig a legényegylet fiatal tagjai közül 213 főt hívtak be katonának. 1917 végén már csak 37 tagja volt a legényegyletnek, „amely szám a mostani sorozásoknál újból leapadt." (Az 1918 elejei sorozásról van szó - Sz. K.)

34

1 XII. Az egylet működésének anyagi feltételei A legényegylet működtetése, székházának fenntartása évenként tetemes kiadásokkal járt. Ezeket a védnökök és jótevők adományaiból, a különféle bevételekből (színielőadások, bálok, egyéb rendezvények) és a tagdíjakból fedezték.

34

2 Időnként a legényegylet vezetősége különböző szervekhez, személyekhez fordult anyagi támogatás érdekében (például az 1867. január 3-i igazgatósági ülésen a városi elöljáróságot, a Heves Megyei Takarékpénztárt kérték fel a legényegylet támogatására).

34

3 Ekkor az igazgatóság úgy döntött, hogy „...az új dékán, Szabó János másodmagával, menjen el a jótevőkhöz, hogy adakozzanak. "

34

4 1868 tavaszán az egylet kérésére a Kaszinó 25 forintot adott a legényegyletnek, a városi képviselő-testület „pedig arra az időre igére segítségét, midőn a házi pénztára jobb karban leend. "

34

5 A Heves Megyei Takarékpénztár 1870-7l-ben 50 forintot, 1872-ben szintén 50 forintot adott az egyletnek

34

6, 18 7 5-ben 30 forintot adományozott.

34

7 A befolyt összeg egy részét az egylet vezetősége takarékpénztárba adta, hogy az kamatozzék. Például 1871 januárjában az egyletnek 400 forint takarékpénztári betétje és 200 forint magánkötvénye volt.

34

8 Az egylet bevételeinek fő forrásai 1918 előtt, majd azt követően is a különböző adományok voltak. 43