Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

B. A legényegylet az 1918-19-es forradalmak időszakában

B. A legényegylet az 1918-19-es forradalmak időszakában Az 1918-19-es forradalmak hatását a legényegylet sem kerülhette el, különös tekintettel az ifjúságra. 1918. november 17-én „újjáalakuló ifjúsági közgyűlést" tartottak. A közgyűlés szónoka Jakab József volt, aki miután emlékeztetett arra, hogy „...a világháború lezajlása után újra összejöttek. Magas, szárnyaló beszédében méltatta a mostani ifjúságnak megvalósulni való közös eszméit." A jegyzőkönyv szerint „Az ifjúság egyhangúlag elfogadta az előadásnak tetszést keltő ismertetését, mindegyiküknek öröm és a megelégedettség tükröződött az orcáin, hangos éljen és taps honorálta az előadónak a magasztos szónoklatát. "

34

9 Ezt követően a jelenlévők az előadó „indítványára egyhangúlag elhatározták az egyesület nevének Egri Ifjúsági Körre való elnevezését. " Majd vezetőséget választottak, amelynek összetétele így alakult: ifjúsági elnök: Purszky József, titkár: Fehér István, jegyző: Soós György, pénztáros: Kuczora Ferenc, pénztárellenőrök: Fehér József és Válent Miklós, vigalmi bizottsági elnök: Purszki István, főrendező: Veres István. Rendezők: Lukács László, Vincze Ferenc, Rudlof Gusztáv, Mezei Jenő, Válent Miklós, Válent Gyula, Fehér József, Kauser Ferenc, Einbraun Gyula, Radier Lajos, Elek Dezső, Prentel Andor, Gulyás József, Tipári Lajos. A választmány elnöke Purszky József lett, az ifjúsági kör megbízottja a választmányba Kaiser Zoltán, könyvtáros: Fekr István. Az önképzőkör elnökének Jakab Józsefet választották meg. „A jelenlévők közül az újonnan megválasztott tisztikart egyhangúlag elfogadták. Az új tisztikar mindjárt indit\'ányozta a legsürgősebb ügyek orvoslását, melyeket közös akarattal magukra vállaltak. Egyszersmind értesítette a közgyűlést, hogy az itten felsorolt ügyek elintézése után tudomásul fogja közzétenni az ifjúságnak. "

3

5° December 18-án az egyesület tisztségviselői dr. Nagy János elnökletével ülést tartottak, ahol az alelnök „...kérte, hogy az egyesületnek a czímét ne változtassák meg. Legyenek tekintettel arra, hogy az már 60 éves intézmény, maradjon meg a régi neve, de ... bensőleg igenis meg lehet változtatni a mostani időkhöz képest. " A jegyzőkönyv szerint „Az elnöknek ezen indítványát egyes közbeszólások után elfogadták. "

35

1 Dr. Nagy János beszédéből az új idők viszonyaihoz való alkalmazkodás gondolata csendült 44