Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)

Bevezetés

Bevezetés A katolikus legényegyleti mozgalom szellemi atyja Kolping Adolf német lelkész volt, aki 1813. december 8-án született Németországban, Kerpenben. Apja szegény földműves. Fiát nem tudta iskoláztatni, ezért cipésztanoncnak adta, majd felszabadulása után cipészsegéd lett. Felnőtt korában kezdett tanulni. Isten szolgálatára elhivatottságot érezve papi szemináriumba jelentkezett. Felszentelése után lelkész lett. Kolping fiatal korára - a 19. század első felére - esett a kapitalizmus világszerte való elterjedésének, és a céhes ipar felbomlásának időszaka. A céhek felbomlása, a kapitalizmus elterjedése együtt járt a vallás, az erkölcs, a tekintély megrendülésével, a vallástalanság terjedésével, az erkölcsök lazulásával. Kolping felismerte, hogy a fenti veszélyek különösen az iparostanoncokat és a segédeket fenyegetik. Úgy látta, hogy az iparosfiatalság lelki és szociális problémái egy vallásos alapon álló szervezet létrehozásával oldhatók meg. Ezért alapította meg 1849-ben Kölnben, az ezt megelőző elberfeldi kísérletek után, az első katolikus legényegyletet. Ezt követte 1852ben a bécsi legényegylet létrehozása. Ő és hívei szervezőmunkájának eredményeként - 1865. decembei 4-én bekövetkezett halála után - 420 legényegylet működött a világon 60 Ö00 taggal. A katolikus legényegylet lényegében a társadalom egyik kevés Figyelemre méltatott elemének, a polgári osztály alapjának, az iparosifjúságnak anyagi és szellemi fejlődére érdekében alapított intézmény. A legényegyletek akkor jöttek létre, amikor a középkor óta fennálló céhrendszer felbomlott anélkül, hogy azokat pótolták volna munkásvéd? szervezetek. A Kolping Adolf és követői által szervezett legényegyletek menedékei lettek az iparostanoncoknak, az iparossegédeknek. A kolpingi legényegyleti mozgalom bizonyos értelemben előzménye volt a későbbi különféle katolikus szervezeteknek, a különféle katolikus irányzatoknak (pl. keresztény szocializmus). Jelentős részük volt abban, hogy a szociális kérdés a 19. század végétől a katolikus egyház tevékenységének egy ik központi témájává vált.

1