Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
Tóth líceumi nyomdavezetői feladatai ellátásán kívül szinte minden szabadidejét az egyesületnek áldozta. Ott lakott az egylet székházában és a szállóban lakó átutazó, vagy munkanélküli ifjakat ingyen élelmezte, s sokszor a legszükségesebb ruhákkal is ellátta. Különösen elévülhetetlen érdemeket szerzett a fiatalság művelődésének megszervezésében. Titkárságának időszakában kezdődött el a fiatalság sokirányú oktatása, ekkor indult el a műkedvelő színjátszás, s a táncmulatságok szervezése. Jó példával járt elöl a vallásápolás terén, s a fiatalokat istentiszteletekre vitte. 9 0 Cseh János alelnök 1862-ben megjelent füzetében így foglalta össze érdemeit: „Aki ennyi ügyszeretetet tam'isít, és ennyi tevékenységet fejt ki az egyleti ifjúság javára; aki egyébként is az egri legényegylet megalapításának egyik legmunkásabb tényezője vala, annak nem adhatunk érdemeihez méltóbb címet, mintha öt az egri katholikus legényegylet buzgó apostolánaknevezzük. " 9 1 Legtöbbet talán a mesterlegények művelődéséért tette. 1864-ben az iparostanoncok és segédek művelődése érdekében Kath. Legényegyleti Olvasótár néven kiadványsorozatot indított. Az első füzetben olvasható előszó szerint az olvasótár „Jőleg az iparűző ifjúság részére olyan olvasmány akar lenni, mely által maguknak hasznos ismereteket szerezve, szabad óráikban lelket, s szívet nemesítő mulatságot is találjanak, hogy így erkölcsi művelődésüket lehetőleg tökéletesíthessék." A második füzet két évvel később, 1866 októberében látott napvilágot. Sajnos több kiadvány bizonyára anyagi okból nem jelent meg, így a hasznos vállalkozás félbeszakadt. A megjelent két kötet rendkívül gazdag és hasznos olvasnivalót tartalmaz, a kiadványnak az első kötet előszavából idézett célkitűzéseknek megfelelően. Az első fúzet tartalmazza a mozgalom alapítójának, Kolping Adolfnak rövid életrajzát, amelyet a szerkesztő és kiadó készített. Ugyancsak ebben a füzetben olvashatunk tömör összefoglalást a legényegyleti mozgalom 1864-ig terjedő történetéről. A két kötet anyagainak többsége erkölcsnemesítő vers, elbeszélés, színmű. A költemények többségének szerzője az ismert papköltő, Mindszenty Gedeon volt (pl. Diadalének, Legénydal stb.). Rajta kívül olvashatunk verset Benőfy Somától, Tárkányi Bélától, Pájer Antaltól és más, ma már ismeretlen poétától. Az elbeszélések, korabeli szóhasználattal beszélyek, foként Vincze Alajos alkotásai. 18
