Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
írt az Olvasótárba a pesti legényegylet két tehetséges tagja, a későbbi országos hírű népszínmű író, Csepreghy Ferenc, akkor még asztalossegéd, később a népszínház titkára és Vass Zsigmond cipészsegéd. A kötetekben két színmű olvasható. A szerkesztő egy külföldi szerző Polgárerény c. darabját dolgozta át, amely az iparoséletről szól. A másik munka M. T.-től való. Címe: A nagylelkűség. Mindkét kötetben több hasznos, rendkívül olvasmányos ismeretterjesztő cikket találhatunk. Monte-Degói Albert Ferenc rövid vázlatot készített a kézműipar történetéről. Sellyey Béla érdekes cikket közölt a levelek továbbítására is alkalmas angol találmányról, a légmozdonyról. Cikket olvashatunk az akkortájt gyorsan terjedő fényképészetről is. A fiatalság szórakoztatására a szerkesztő sok nevetséges történetet, korabeli szóhasználattal adomát adott közre, amelyek foként Sziklay Jakab gyűjtései, illetve írásai. Ezen kívül található a füzetekben sok találós kérdés és tréfa is. A kiadványok nagy értéke, hogy közölték a legényegyletek fontosabb adatait és képet adtak a mozgalom érdekesebb eseményeiről. Például megtudhatjuk, hogy 1845-1866-ig a világon már 414 egylet működött. A füzeteket rendkívül gazdag illusztrációs anyag teszi szemléletesebbé. Többek között látható a kiadványokban Szabóky Adolf, Kolping Adolf, Lengyel Miklós kanonok, egyleti elnök arcképe. Nagy érték, és talán egyedülálló a legényegylet első székházáról készített rajz. A második füzet végén látható Zsasskovszky Ferenc neves egyházi zeneszerző és karnagy kottája, amelyet - jelenleg ismeretlen költő - Vándorinduló című versére komponált. Tóth István vállalkozása országos jelentőségű volt. Az Olvasótár a legényegyletek közötti összekötő kapocs akart lenni. A fővárosi lapok elismeréssel szóltak róla, a füzetek a legényegyletek körében népszerűek lettek. 9 2 1866. január l-jétől Gutenberg címmel megjelentette és szerkesztette hazánk első nyomdászati szaklapját, amelyben nemcsak a nyomdászat szakmai kérdéseivel foglalkozott, hanem a nyomdászok mindennapi életével is, s közölt szépirodalmi anyagokat. A folyóirat 1867 végéig jelent meg. 9 3 Tóth István a helyi legényegylet életéről rendszeresen tudósította a pesti lapokat. Arra törekedett, hogy minden hazai legényegylettel együttműködést teremtsen. Ezért állandóan levelezett Szabóky Adolffal, a pesti legényegylet elnökével 9 4 Levelezésben állt Gruscha Antallal, a bécsi legényegylet elnökével, sőt Kolping Adolffal is. Kolping 1862. január 11-én 19
