Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
ban kimondta, hogy az elöljáróság az igazgatóságból és a védnökségből tevődik össze. A harmadik paragrafus szerint az igazgatóság tagjai: az elnök, az alelnök (nekik katolikus papnak kellett lenniök), tanárok, titkár, pénztárnok, dékán, rendezők. A negyedik szakasz a védnökségről szólt, akik a társulat jótevői. Az 5-7. paragrafusban az elnök, az alelnök kinevezéséről és feladatairól volt szó. A 8-12. paragrafus az igazgatóság tagjai közül a titkár, a pénztárnok, a dékán és a rendezők választását és feladatait határozta meg. A 13-14. paragrafus a védnökség fogalmát határolta körül és teendőiket fogalmazta meg. A 16-17. paragrafus az elöljáróság (igazgatóság, védnökség) alapvető feladatait foglalta össze (például csak ők dönthetnek a társulat javairól és esetleges felosztásáról). A 18. paragrafus kimondta: „Az alapszabályok változtatására a n. m. helytartótanács jóváhagyása szükséges". A 19. paragrafus szerint. „A társulat föloszlása esetében a társulatnak netaláni összegyűlt birtoka az egri irgalmas nők javára essék ". A 20-28. paragrafus a tagfelvételről, a tagok kötelességeiről és kizárásáról szól. A 29-34. szakasz a társulati összejövetelek, az oktatási, a művelődési formák, a vallási életben való részvétel kérdéseit foglalta össze. Kimondta, hogy az Egri Katolikus Legényegylet védőszentje Szent József, az alapítás napja szeptember 8., amelyet minden évben megünnepelnek. 2 1 Az ismertetett alapszabály 1869-ig volt érvényben, amikor az új elnök, Tárkányi Béla módosításokat kezdeményezett. A tényleges módosítás azonban csak 1872-ben történt. 2 2 Az első alapszabályon ekkor lényegi módosítás nem történt. Sivampel József alelnök három ízben felküldte azt a belügyminiszterhez, de onnan az 1874. július 7-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint „mindannyiszor különféle lényegtelen dolgok miatt visszaküldték". Végül csak egy paragrafussal bővítették az alapszabályt. A módosított dokumentumot 1880. december 29-én hagyta jóvá a Belügyminisztérium. 2 3 Az alapszabály a század elejéig maradt érvényben 1880-ban elfogadott alakjában. 1908. december 16-án dr. Nagy János alelnök levelet írt az érseknek, amelyben tudatta vele, hogy 1908. szeptember 15-én az Országos Legényegylet elnöki értekezlete a legényegyletek számára közös alapszabályt fogadott el. 2 4 A közös alapszabály a központi, a Budapesti Legényegylet szerkesztette alapszabály lett, amelyet az Egri Katolikus Legényegylet rendkívüli 10
