Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
közgyűlése dr. Nagy János javaslatára 1909. október 10-én fogadott el. Az új alapszabály 37 paragrafusból állt. Az 1909-ben elfogadott új dokumentum az egylet céljában és eszközeiben alapvető változásokat nem hozott. Változás alapvetően a legényegylet szervezetében történt. A 37 paragrafusból álló alapszabály 4 fejezetre tagolódott. Az 1. fejezet az egylet céljával, szervezetével; a 2. fejezet a tagsággal; a 3. fejezet az egyleti összejövetelekkel; a 4. fejezet pedig az egylet vagyonkezelésével és az alapszabály-módosítás feltételeivel foglalkozott. Az alapszabály szerint az egyesület szervei: a/ a védnökség; b/ az elnökség; c/ a közgyűlés; d1 a választmány; e/ a rendezőbizottság; fi' a tagok. A védnökség fővédnökből és védnökökből tevődött össze. Az elnökség tagjai: az elnök, a másodelnök, az alelnök. A választmány tagjai: elnök, másodelnök, alelnök, gondnok, titkár, jegyző, pénztáros, könyvtáros, két dékán, a rendes tagok sorából 2-5 tag, 20-40 tag a védnökök és a pártoló tagokból. A rendezőbizottság tagjai: az elnökség, két dékán, tisztségviselő rendezők, választott rendezők. 2 5 IV. A legényegylet állandó székházat kap A szépen kibontakozó egyleti tevékenység nagy akadálya volt, hogy nem volt állandó székházuk. A legényegylet ügyét kezdettől fogva felkaroló Bartakovics Béla érsek segítségével azonban ez még 1860-ban megoldást nyert. Ekkor ugyanis az érsek az egyleti ház megvételére 4000 forintot adott a legényegyletnek. Ez az összeg azonban egy székháznak megfelelő épület vásárlására még kevés volt. Ekkor az érsek a legényegylet érdekében egy cserét ajánlott fel a fökáptalannak. A fokáptalan ugyanis az érsekség birtokához tartozó Fáy-féle házat árverés útján vette meg 4712 forintért. Az érsek azt kérte a fokáptalantól, hogy a vételár fejében engedje át neki, illetve a legényegyletnek a birtokában lévő Arany szolgához nevezetű egykori vendéglő épületét. A fokáptalan, bár ez az épület több ezer forinttal értékesebb volt a Fáy-háznál, 1861. március 20-i tanácskozásán teljesí tette az érsek kívánságát. így lett végül a legényegyletnek állandó székháza, amelyet 1861. október l-jén foglalt el belső átalakítás után. 2 0 Az átalakítást követő évtizedekben a szükségleteknek megfelelően időnként renoválásokra került sor. Már az 1871. május 7-i választmányi ülésen az alelnök jelentette, hogy „az egylet fedele beázik". A javítási 11
