Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
Plébánosigazgatók a mezővárosi normaiskolákban
5. 6- és újszövetségi bibliai történetek. (Ez utóbbi tárgyat a meghívott káplán tanítja.) A latin iskolába fellépni szándékozók részére latin írás és olvasás, hogy az első grammatikai (gimnáziumi) osztályban könnyebben boldogulhassanak. Tankönyveik: nagykatekizmus, ábécéskönyv, tetszetős írás mintái, bibliai történetek, olvasókönyv, számtankönyv.64 A mezővárosi tanári állásra ezután is a városi tanács kandidál, tesz javaslatot a tankerületi iskolafelügyelőknek. A kinevezésre ajánlott pedagógusnak ismernie kell az előírt tanmódszert. A mezővárosi normaiskola vonzásköre kiterjedt nemcsak a helybeliekre, hanem a közelebbi és távolabbi vidékek lakóira, meg a más vallásúakra is, olyan szülőkre, akik t képesek voltak gyermekeik részére a városban szállást biztosítani. Például a gyöngyösi nonnaiskolába 1815-ben az első osztályba 157 fiútanuló járt, 6-10 évesek, köztük 27 nemes, 25 nem helybeli születésű. A második osztályt 86 fiúgyermek látogatta, 7-13 évesek, köztük 35 nem helybeli születésű, 18 nemes, 2 zsidó. 6 5 A normaiskolák épülete felállításuk idején rendszerint az ősi városmag területén, a városnak módosabb iparosok, cívisek által lakott központjában feküdt. De a XIX. század elején a belváros köré külvárosok, hóstyák települtek, szőlőmunkás zsellérekkel, mezőgazdálkodó gazdákkal, tekintélyes távolságra a belvárosban működő normaiskolától. így különösen télen a külvárosi-hóstyai gyermekek iskolába járása a távolság miatt, vagy megfelelő meleg ruha hiányában akadályokba ütközött. Ezért a XIX. század elején a távoli külvárosokban triviális iskolákat létesítettek rendszerint egyházi és világi földesurak, jótevők adományaiból, e célra létrehozott egyházi alapítványokból. Miskolcon 1812-ben nyílt meg a felső-miskolci triviális iskola. Ugyanekkor Egerben írják: "mi az Hatvani Hóstáton lakos gazdák magzattyainkat szegénységünk miatt az Városi Nemzeti Oskolákba nem jártathattyuk, mivel ruhátskájok meg szerzésében elégtelenek vagyunk. Az Hatvani Hóstáton levő kevés jövedelmű kortsma házat (Három Farkast) instáljuk oskolának. Mi vénhettek kisded korunkban oskolába az városba be nem járhattunk, azért is század részünk is állig tud könyvbül olvasni 1840-ben: "Gyöngyös városnak 15 ezreket kitévő népessége körében még nincsenek triviális iskolák, hová a szegényebb lakosok gyermekei járnának. A királyi (norma) oskolákban illő s megkívántató ruházattal, könyvekkel, fizetésekkel nem bővelkednek, hanem csupán a belvárosban élők. Ott is csak normális és gymnasiumi oskolák (iskolai osztályok) létezvén, messze terjedő külvárosaiban pedig azok hiánya miatt számos szegényebb sorsú szülőknek magzataik minden oktatás nélkül szűkölködnek." Hám János, Bordácsné, ( Panker János önkéntes adományaiból 1842-re felépült a felsővárosi triviális iskola, ezt 125 fiú- és leánytanuló látogatta 6 7 6 4 HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve: Iskolafelügyelői rendeletek 66. HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve: Iskolafelügyelői rendeletek 89., 96. 6 6 EFL. Egri főplébánia XIX. századi iratai 6 7 HML. Gyöngyös város tanácsának iratai, 36. sz. doboz, 1840:14., 16. sz. irat és 1842:19. sz. irat 40
