Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
Tervek az egyházi irányítás és ellenőrzés visszaállítására 1813-1830
sem kisebb a kötelező ereje, mint a jóváhagyott iskolaszerződésnek. Utóbbi tehát felesleges, bármennyire erőlteti is az iskolafelügyelő. A második Ratio 259. lapján olvasható rendelkezés az iskolafelügyelőnek csak azt teszi kötelességévé, hogy ne szűnjék meg sürgetni a kisebb mezővárosokat és falvakat, hogy ezek is létesítsenek iskolát és biztosítsanak a tanító részére méltányos fizetést. De nem ad neki felhatalmazást arra, hogy felesleges szerződéseket követeljen olyan falvaktól, ahol már jóval korábban fennállott a triviális iskola és az iskolamester fizetését is kielégítően biztosították. Az iskolafelügyelő - úgy tűnik - azt a látszatot akarja kelteni a Helytartótanács előtt, mintha az egyház teljesen elhanyagolta volna az iskolák felállításának ügyét és egyedül ő teremtette volna » meg azokat. Jánosfy inspector úr minden iskolamestert és plébánost szeretne önmagától függővé tenni, pedig a Ratio 383. §-a a triviális iskola gondozását az egyházfő kötelességévé teszi, - fejezi be észrevételeit Szepessy főesperes.^ 7 Tervek az egyházi irányítás és ellenőrzés visszaállítására 1813-1830 Amióta I. Ferenc király 1804-ben felvette az Ausztria császára címet, attól kezdve Magyarország alkotmányát is az osztrák örökös tartományok alkotmányával kívánta egyenlősíteni. Az uniformizálásra való törekvés kiierjedt a tanügyre is. A császár erre irányuló szándékának megvalósítását bizalmasa, a bécsi államtanács papi tagja, az 1802-ben kinevezett Lorenz Márton apát, az egyházi ügyek legfőbb referense sürgette, miután kidolgozta az ausztriai német tartományok tanügyi alkotmányát, ezzel együtt valamennyi tanügyi hatóság részletes instructioját, s ezt a terjedelmes szabályzatgyűjteményt "Politische Verfassung der deutschen Schulen in den kaiserlichen königlichen deutschen Erbstaaten" címmel 1806 után nyomtatásban ismételten kiadták. Ausztriában a triviális, capitalis és primaria elemi iskolák irányítása és ellenrőzése az egyháziak - a püspök és az általa kijelölt kanonok, illetve a kerületi esperes, valamint a helyi plébános - kezében volt. Lorenz törekvése arra irányult, hogy a magyarországi tanügyi szervezetet ehhez az osztrák mintához uniformizáltassa, a világi elemet az irányításból kiiktassa, s a magyar tanulóifjúságnak szerinte nemkívánatos további elvilágiasodását meggátolja. I. Ferenc király is az osztrák császárság tanügyi rendszerének itteni meghonosítása érdekében igyekezett megvalósítani az "uniformis directiot", visszafordítani az elemi iskolák laicizálásának, világi jellegűvé alakításának azt a folyamatát, melyet elődjei, Mária Terézia és II. József a mezővárosi iskolákban ( megkezdtek. Különben a császár - posztjozefinista nézetei ellenére - vallásos ember volt, őszintén óhajtotta, hogy a tanulóifjúság vallásos szellemben neveltessék. Az uralkodó tehát 1809. július 20-án, 1812. szeptember 18-án, majd 1813. december 31-én kelt udvari dekréiumaiban ismételten kinyilvánította abbeli szándékát, hogy a nemzeti-polgári és vallási nevelést mindenütt fokozatosan az egyház kezébe kell adni, Magyarország nevelésügyét is az ausztriai német örökös tartományok nevelési rendszeréhez kell alkalmazni, s ezáltal az iskolák egységes irányítása - uniformis direc5 4 EFL. AN. 2989. raktári szám 36
