Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
Tervek az egyházi irányítás és ellenőrzés visszaállítására 1813-1830
tio - megvalósuljon. Egyben utasította a Helytartótanácsot, tegyen részletes javaslatot arra nézve, hogy miként lehetne nálunk a tankerületi királyi iskolafelügyelőségek megszüntetésével, vagy működésüknek ideiglenes felfüggesztésével hatáskörüket a kerületi esperesekre átruházni addig is, amíg ismét kidolgoznak egy új nevelési rendszert A Helytaitótanács 1813-ban Fischer egri érsektől, meg a váci és veszprémi püspöktói kélt erre nézve előzetes véleményt. Az érsek csak 1818-ban terjesztett eló egy rövid javaslatot melyet a mintaként elébe adott "Politische Verfassung" című osztrák szabálykönyv szellemében kellett volna részletesen kimunkálnia, t A három egyházfő javaslata szerint minden egyházmegye egy külön tankerületet képezzen, az elemi iskolák egyházi főhatósága pedig minden egyházmegyében a kanonok-főtanfelügyelő legyen, akit a püspök jelölne ki. Hozzá terjesztenék fel a kerületi esperesek az elemi iskolai félévi értesítvényeket. Az esperesi kerületnek mindkét fokzalú elemi iskolái - tehát a falusi triviális, meg a mezővárosi normaiskolák - az esperes ellenőrzése alatt működjenek, akinek kötelessége lesz ezen iskolákat gyakorta meglátogatni, vizitálni s a tanítók szorgalmáról és magatartásáról, meg a tanulók előmeneteléről s a plébánosigazgatók tevékenységéről tájékozódni, tapasztalatairól meghatározott időközökben a főtanfelügyelő-kanonoknak jelentést tenni. A falusi triviális iskola igazgatója továbbra is a plébános legyen, aki felügyel a tanítóra, tanulókra, az oktatásra, iskolai pénzalapokra és épületekre, ezekről az előirt jelentéseket az esperes elé terjeszti. A többtanítós mezővárosi normaiskolák igazgatói szintén az egyházi rend tagjai legyenek, éspedig olyan városokban, ahol püspök és kanonok is székel, ez utóbbi legyen az igazgató. Magyar-, illetve Horvátországban ekkor kilenc tanítóképző tagozatos primaria iskola működött. Ezek közül Kassa, Győr, Pozsony, Zágráb, Nagyvárad, Pécs és Temesvár egyben püspöki, illetve káptalani székheiy, ezekben tehát a primaria iskola igazgatója a helybeli egyházmegyei főtanfelügyelőkanonok legyen. Budán és Nagykárolyban nincs püspök, sem kanonok, itt tehát az esperes legyen a primaria igazgatója. A három egyházfő 1818. évi tervezete szerint a főtanfelügyelő-kanonok az elemi iskolákat érintő összes ügyeket és jelentéseket a püspök elé terjesztené, elintézésük mikéntjére a püspöktől kapna utasítást. Mind a falusi triviális, mind a mezővárosi capitalis (főelemi, norma-) iskolák szervezésére, irányítására, tanrendjére nézve a megyéspüspök közvetlenül a Helytartótanácsnak lenne alárendelve, jelentéseit ehhez terjesztené fel, a rendelkezéseket is éltől kapná. De a tanítók felfogadása, fizetése, deputátuma, iskolai alapok és épületek tárgyában a kegyurasággal, vagy más országos hatóságokkal is tartson érintkezést.^ A Helytartótanács az alábbi megjegyzésekkel véleményezte a három egyházfő javaslatát: Az 1813. december 31-én 15900. szám alatt közölt királyi dekrétum értelmében az elemi iskolák kérdésében meghallgatott egri érsek előterjesztette a saját, valamint a váci és veszprémi püspök véleményét. Szerintük az irányítás akkor lesz eredményes és a 5 4 EFL. AN. 2989. raktári szám 37
