Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

A mezővárosi normaiskolák kritikája 1790/91

körmenetre. A tanító szólítsa fel az első osztályba beiratkozó gyermekek szüleit, hogy szerezzék be az egyetemi nyomda áital kinyomtatott szimultán (többnyelvű) ábécés könyvet és kis katekizmust. E két tankönyv nélkül a jómódú szülők gyermekeit nem szabad felvenni. A szegényebb diákok kezébe pedig adjanak használt tankönyveket, vagy egyéb módon lássák el őket e két tankönyvvel. A második és harmadik osztályba lépő tanulók számára be kell szerezni az olvasókönyvet, bibliai történetet, nagy katekizmust, erkölcsi szabálykönyvet. A jómódú szülők ezeket maguk szerezzék be, a szegényebbeken pedig segítsenek. A latin iskolába átlépni nem akaróknak a kézírások olvasását és polgárifogalmazást csak soron kívül, külön órákon kell tanítani, miközben a továbbtanulni akarók a latinnal foglalkoznak. A félévi vizsga után tíz nappal be kell küldeni a félévi értesítvényt a tankerületi iskolafelügyelőhöz. A nemzeti iskolákban csakis és kizárólag az egyetemi nyomda által előállított tankönyveket szabad használni. Ha ezeket egyes magánnyomdák újranyomják és magánkönyvkereskedők árusítják, ezzel ártanak az egyetemi nyomdának. Az újranyomott tankönyvek árusítása tilos, az ilyen könyveket el kell kobozni, az elkövetőket meg kell büntetni A tantárgyakat nem magoltatva, hanem úgy kell előadni, hogy a tanítványok meg is értsék. Az írásoktatásban ne csak a nagybetűs, hanem a kisbetűs írást is tanítsák. Az iskolafelügyelő által kimunkált órabeosztást mind a főelemi, mind a triviális iskolákban súlyos felelősségrevonás terhe mellett alkalmazni kell"

4

1 A mezővárosi normaiskolák kritikája 1790/91 Az egri püspöki egyliázmegyében felállított nemzeti vagy noimaiskolákról Eszterházy püspök 1790 őszén adatszolgáltatást kívánt kerületi espereseitől illetve plébánosaitól. Arról kellett jelentést tenniük, hogy melyik településen és mikor vezettetett be a nemzeti vagy normaiskola (schola nationalis, seu normális), hány tanár tanított benne, ezek világi személyek voltak-e, milyen módszerrel és eredménnyel oktattak, ki volt az igazgató, ki gyakorolta a felügyeletet és ellenőrzést. E kérdőpontokra adott válaszokból a püspöki hivatal egy 30 kéziratos oldalra terjedő kimutatást és összegezést készített, melyből álljon itt egy-két szemelvény:

4^ Az alsópatai kerület plébánosainak egyöntetű véleménye az, hogy a nemzeti iskolákat meg kell szüntetni, meri a hazánkban eddig virágzó latin nyelvet háttérbe szorították, mert az odajáró gyermekek kevés előmenetelt teltek, amit tapasztalván a gyöngyösi szülők, gyermekeiket a gyöngyöspüspöki triviális iskolába tették át, vagy otthon taníttatták őket. A nemzeti iskolák állnak a plébános irányítása és ellenőrzése alatt, ezért vezetőik és ellenőreik majd az Istennek tartoznak felelni a gyermekek és tanárok lelkéért. A nemzeti iskolából tankönyv nélkül hazatérő gyermekek otthon sem 4

1 HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve: Iskolafelügyelői rendeletek könyve 44-50. 4

2 EFL. AV. 572. 28