Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)
A mezővárosi normaiskolák kritikája 1790/91
tudnak tanulni, az iskolában pedig olyasmire tanítják őket, ami meghaladja értelmüket, vagy aminek semmi hasznát sem veszik. Állítsák tehát vissza a plébánosok felügyelete alatt álló és a régi szokott módszer szerint oktató triviális iskolákat. A szolnok-hevesi kerületi esperes szerint: a nemzeti iskolába járó gyermekek jóval kevesebbet tanulnak meg, mint amennyit pártfogóik szerteszét kürtölnek, s amikor a tanulók kiválnak az iskolából, még folyamatosan olvasni sem tudnak. Emlékezetüket sok haszontalan dologgal terhelik. A betűk ismeretét, a szótagolást és olvasást a norma előírása szerint nem könyvből, hanem a tábláról tanulják, s így inkább a kézírással ismerkednek és nem a nyomtatott betűkkel. A királyi iskolafelügyelő nem látogatja őket, a magukra hagyott pedagógusok kényelmességből hanyagok az oktatásban, laza életmódjukkal rossz példát mutatnak a kicsinyeknek. Ha tehát a nemzeti iskolákat meg kell hagyni, legalább felügyeletüket bízzák a plébánosra, kerületi esperesre és az egyházmegye püspökére, vagy helyettük állítsák vissza a triviális iskolákat Hasonlóan vélekedett a normaiskoláról az egyházmegye püspöke, Eszterházy Károly is. Amikor 1791 és 1794 között ismételten egyházmegyéjéhez tartozó papokat kértek tőle a normaiskolákba, ő nem tartotta megengedhetőnek, hogy papjait a normamódszer anyagából vizsgára kötelezzék. Azt is helytelenítette, hogy a tanár a fekete tábláról oktatja az ábécét. Javasolta, hogy normaiskolai tanárként inkább jó erkölcsű világi személyt alkalmazzanak, az iskola felügyeletét pedig bízzák ismét a helybeli plébánosra, hiszen az elemi iskola felügyelete a plébánosnak lelkipásztori kötelessége. 4^ 1794-ben Eszterházy ezeket írta a Helytartótanácshoz: Egyek és Polgár községekben 1791 előtt a triviális iskolákat normaiskolákká szervezték át, de a normás tanárok kevesellték fizetésüket, kiléptek a szolgálatból, ezért most az ő papjai közül kérnek új tanárokat. De neki az a véleménye, hogy inkább a triviális iskolákat kellene ismét visszaállítani, mert ez utóbbiak kevésbé költségesek, mint a normaiskolák, ezen kívül a normaiskola nem képes felmutatni a tőle várt előrelépést a gyermekek oktatásában, mert tanárai lusták, a sokféle tantárgy pedig zavart okoz, fölöslegesen terheli a gyermekek elméjét, de amire leginkább szükség volna, azt a tanárok nem tanítják, ennek folytán a normaiskolában általában rosszabb a tanulmányi eredmény, mint a mi triviális iskoláinkban - írja a püspök. 4 4 De a papok gimnáziumi tanári alkalmazását már kívánatosnak tartotta Eszterházy püspök: "Jobbnak tartom, hogy az iskolák arra való papok által taníttassanak" - feltéve, ha a paphiány nem állít korlátokat: "A Jász-Berényi káplányt Professornak nem engedhetem, mivel nékem a papok mostani szűke miatt reá szükségem légyen 4 3 EFL.Prot. Consist. 1791:270-271. 4 4 EFL. Prot. Consist. 1793:1042/3., 1125. 4 5 EFL. Prot. Consist. 1798:61. 29