Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Az elemi iskolák fokozatai az 1777. évi Ratio Educationis szerint

lőre csak a szabad királyi városokban és kiváltságos mezővárosokban tette kötelezővé azért, mert ezek - kiváltságaikból eredően - jövedelmes városi beneficiumokkal, haszonvételekkel és beneíicialis pénztárral rendelkeztek. A Ratio 59. §-a azzal érvelt, hogy köztudomás szerint a mezővárosokban már régóta a városi elöljáróságra tartozik a tanító fizetése, az iskola építése és fenntartása.

1

2 Például Gyöngyös kiváltságos mezőváros tanácsa 1768-ban vette át az egyháztól a tanító tartásának terhét: "Triviális oskolánk conventioját, mely 12 forintbul és 12 kila búiábul állott, ezelőtt Szent Templomunk fizette. Most annak fizetését a magunk Domestica Cassájára (városi házipénztárunkra) térítjük. Azért ennekutánna fizetését mindenkor tőlünk várja gyermekeink tanító mestere.''

1

3 Tanítói teendőktől függetlenített külön kántort már jóval korábban alkalmazott a város. De az 1766/67. évi püspöki vizitációnak fentebb felsorolt közlései is azt mutatják, hogy a mezővárosokban az elemi iskola fenntartója ekkor már nem a katolikus hitközség, hanem a városi szenátus. Az egyházi irányítás és ellenőrzés 1779 júniusától, vagyis a mezővárosi normaiskolák felállításától kezdve megszűnt, mert a Ratio 59. §-a a többtanítós mezővárosi elemi iskolákban az irányításnak, közvetlen felügyeletnek, másodfokú ellenőrzésnek, továbbá az igazgató és tanítók felfogadásának jogát a városi elöljáróságra ruházta át. Ezután tehát nem a plébános, hanem a városi magisztrátus állított tanítót és igazgatót, ezeknek felfogadását többé nem az esperes, hanem a tankerületi királyi iskolafeliigyelő hagyta jóvá. Az esperes helyett egyéb tekintetben is a tankerületi iskolafelügyelő lett az ellenőrző szerv. Ahogyan például a gyöngyösiek írták 1786-ban: "Egyedül az város tanácsára bízatik, hogy akit alkalmasnakfog látni, aztat rendellye directornak az normális oskolákba."

1

4 A Ratio tehát végrehajtotta a mezővárosi főelemi iskolák laicizálását, megszüntetve ezen iskolák egyházi jellegét A plébánosnak, esperesnek, püspöknek joghatósága megszűnt, nekik ezután csak annyi közük lehetett ehhez a városi jellegűvé átszervezett tanintézethez, hogy a plébános vagy káplán a hét egy napján köteles volt hitoktatást végezni az iskolában. A püspök itt többé nem vizitálhatott. A most már professzornak nevezett pedagógus illetményeit a városi elöljáróság állapította meg a Helytartótanácsnak ide vonatkozó előírásait szem előtt tartva. Az elemi iskolai reformnak, a színvonal emelésének egyik eszközévé a normamódszert tette meg a tanügyi főhatóság. Ennek lényeges újítása abban állt, hogy a tanító a tanítványoknak nem csupán emlékezetét foglalkoztatja, nemcsak memorizáltat és recitáltat, hanem főleg értelmüket világosítja meg. Ennek érdekében alkalmazza az együttes tanítást, vagyis nem külön foglalkozik előbb az egyik, majd a másik tanítványával - miként ez korábban bevett szokás volt hanem az azonos anyagot tanuló valamennyi tanítványt egyiitlolvasással egyszerre foglalkoztatja és a táblára írással valamennyi tanuló figyelmét egyszerre köti le. A normamódszemek másik ajánlata a kezdőbelűzés volt, amikor is a könyv nélkül megtanulandó szavaknak és mondatoknak Ratio Educations "consuetudine jam diu inveterata civico incumbit magistratui"

, 78-79. 1

3 HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve 1768:132. lap 1

4 HML. Gyöngyös város tanácsának jegyzőkönyve 7. köt. 56., 58. lap 16