Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Az elemi iskolák fokozatai az 1777. évi Ratio Educationis szerint

tanítóképző őse. Ilyen tanítóképző-tagozatos primaria iskola a kassai tankerületben egyedül Kassán, a tankerület székhelyén létesült, másutt nem. Ennek folytán az 1804ben felállított egri érseki egyházmegyéhez tartozó településekben csak két elemi iskolai fokozattal találkozunk, éspedig a falvakban egytanítós alsóelemi - triviális - iskolákkal, a mezővárosokban pedig többtanítós főelemi iskolákkal:

1" 1790-ben falusi egytanítós mezővárosi triviális iskola többtanítós főelemi iskola Heves és Külső-Szolnok vármegyében 106 3 Borsod vármegyében 33 3 Szabolcs vármegyében 13 2 a Jászságban 11 a Nagykunságban 2 (E számadatok kizárólag a római katolikus elemi iskolákra vonatkoznak. A Nagykunságnak és Külső-Szolnok megyének egy része a váci egyházmegyéhez tartozott) A falusi katolikus hitközség alsóelemi - triviális - iskolája E típusú ikolának szervezetét a Ratio nem módosította, ez továbbra is egytanítós, egyházi jellegű tanintézet maradt. Fenntartója ezután is a katolikus hitközség, igazgatója és közvetlen helyi felügyelője a plébános, tanítója - mellékfoglalkozásban - a plébános iránt engedelmességre kötelezett egyházi alkalmazott, a kántor, orgonista. Másodfokú felügyeleti, illetve ellenőrző szerv továbbra is a kerületi esperes, de az esperes mellé a Ratio most már odaállította a világi - állami - felügyelő hatóságot, a tankerületi királyi iskolafelügyelőt, inspectort, ezzel a triviális iskolákat keítős felügyelet alá helyezte. Egytanítós tanintézet maradi a falusi iskola, mert egyrészt falun a tanulóifjúságnak társadalmi helyzetéhez képest kevesebb ismeretre volt szüksége mint a városokban, másrészt több tanító tartásának költségeit a falusi szülők nem bírnák fizetni - mondja a Raüo 57. §-a. Az iskola fenntartásának terhe a hitközségre hárult, a szülők fizették a kántortanítót, aki a dotációját elsősorban a kántori szolgálatáért kapta, míg a tanításért külön tandíjként csak krajcárokat, legjobb esetben 10-12 forintot kapott évente. A kántortanítói lakásnak és egyben tanteremnek, vagy ahol volt már külön tanterem, annak fűtését a hitközség biztosította. Az iskolaépületet rendszerint a lakosság állította fel, ehhez a földesúr mint kegyúr önkéntes hozzájárulásként legfeljebb lelket, készpénzt adhatott, de erre kötelezni nem lehetett. A hívek adták az iskolaépítéshez megkívánt igás- és kézinapszámot, s a további épüleikarbantartás és iskolai felszerelés költségeit is a hitközség viselte. Az elemi iskolák tananyagára nézve a Ratio a 88. §-ában úgy rendelkezett, hogy minden tanuló ismerje meg a betűket, tanulja meg a szótagolást, a nyomtatott és írott Az itt közölt számadatok forráshelye: EFL. AV. 572. sz. 14