Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

(szintén hosszú ideig barangolt a Felvidéken, majd Szerbiába való menekülése után Brüsszelbe került). Mindketten külföldre menekültek tehát a vérengzések elöl. A hadibiztos letartóztatta a városi képviselőtestület forradalmi beállí­tottságú tagjait: Schaffner János volt polgármestert, Dusárdy Ferenc szíjgyártót, Losonczy András tímárt, Zsolnay György csizmadiát, Lakermayer Nándor gomb­kötőt és Szabó Antal takarékpénztárnoki írnokot. 5 Megindult a nyomozás Csiky Sándor volt országgyűlési képviselő ellen is. Ingó és ingatlan javait összeírták és azonnal lefoglalták, majd később 1850. már­cius 29-én országos körözést adtak ki ellene. 6 A szabadságharc leverése után az osztrák minisztertanács 1849. augusztus 20­i módosító határozata, és Haynau szeptember 1-i kiáltványa, majd az 1850. április 19-i császári nyílt parancs hatására a Mátra tele volt szökött katonákkal, ami a katonáskodással való szembenállást mutatta. A honvédek a császári seregbe való erőszakos besorozás elől még évek múlva is mint a nemzeti ellenállás megmaradt fegyveresei bujdostak-kóboroltak az Eger környéki erdőkben és tartották félelemben a városi és megyei zsandárságot, új reményt gyújtva az elnyomott lakosság szívében. Korabeli zsandáqelentések beszámoltak arról, hogy Jleves és Donod megyékben, a Mátra és a Bükk hegységek vidékein igen erős volt az abszolu­tizmus elleni gyűlölet". 7 1849. október 12-én rendszeresítették Egerben az új rendőri intézményt, a zsandárparancsnokságot, Schwarzer nevű kapitány irányításával 8, aki kegyetlen és durva módszerekkel üldözte a város lakóinak, elsősorban a felszabadított parasztságnak, a városi kereskedőknek és céhes polgárságnak, valamint a kialakuló ipari proletariátusnak az új rendszerrel szembeni, a legszigorúbb intéz­kedések miatt a legkülönbözőbb formákban, de főleg spontán hazafias megnyil­vánulásait. így ebben az időszakban az abszolutizmus rendszerének aláásása, lejáratása, kigúnyolása együtt járt Egerben is a forradalmi hagyományok ápolásá­val, a Kossuth iránti ragaszkodás kinyilvánításával. Az idegen uralom elleni gyűlölet megmutatására ürügyül szolgált halottak napján a szabadságharcban ele­sett családtagok kegyeletére felöltött JCossuth-gyász" (fekete gyászruhájukba a forradalom emlékének tisztelegve piros fonalat varrtak), Ferenc József születés­napja, Kossuth Lajos névnapja, március 15-e. 5 HML V-l/a. 117.1198-1215 6 HML V-44./b. 1.1850:348. 7 Nagy, 10. 8 Szederkényi, IV. 415-421. 7

Next

/
Thumbnails
Contents