Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

Az 1849 - 50-es években a város lakói elrejtették, féltve őrizték a szabadságharcos emlékeket: a hovédruha maradványait, a nemzeti jelvényeket és szalagokat, Kossuth képét. Tömegesen titkolták el, hogy Kossuth-bankóval rendelkeztek, esetenként szabadságharcos fegyvereket ástak el abban a reményben, hogy a nemzeti kormány visszatérése után újra felhasználhatják majd azokat. Mindezek egyértelműen mutatják tehát a forradalom és szabadságharc emlékeinek őrzését, a 48-hoz való ragaszkodást, de ugyanakkor kifejezték «a forradalom és szabadságharc folytatásónak reményét, a nagyszerű idők visszatérésébe vetett hitet is".

9 Egerben 1849. szeptember 4-én Kapy letartóztatta Csupka Ferencet, mert ja helybeli lakosokai a magyar bankjegyeknek be nem adására buzdította"}® Már Haynau 1849. szeptember 1-i kiáltványában jelentkezésre utasította az illetékes parancsnokságon mindazokat, akik a forradalmi cselekményekben részt vállaltak, melyet Egerben felhívásban tett közzé szeptember 6-án Köllő ezredes, katonai parancsnok, s a megalakult zsandárparancsnokság legsújtóbb intézkedéseinek egyike is az ún. Kossúth-bankók megsemmisítése volt, melyeket szigorú büntetés terhe alatt összeszedettek és szeptember 10-én délután 4 órakor a Líceum előtti téren nagy tömegben elégettek. A megsemmisített értékek a városházán lefoglalt pénzek voltak és a lakosság pénze, valamint az Egri Kaszinó 300 pengő forintja, melynek beadására szinte kegyetlen fenyegetésekkel kényszerítette a hatalom a megrettent lakosságot.

1

1 Eltiltották a nemzeti zászló és a nemzeti színű szalagok viselését: «ű kalapok mellett tollak, nemzetőri ruhák és háromszínű szalagok viselése is szigorúan büntetés terhe alatt tiltatik"}

2 Ugyancsak októberben bezáratták a zenés 9 Pölöskrí - Szakács, 47-48. 1

3 HMLV-L/a. 117.881-887. 1

1 Breznay, 68.; Faragó, 296-297. - A Kossuth-bankók érvénytelenítése és elértéktelenedése elsősorban a városi és a falusi kisembereket sújtotta, de ugyanakkor megnehezítette a vagyonosabb rétegek helyzetét is. Beváltásukat vagy legalább csökkent értékkel történő beváltásukat - főleg a pesti kereskedő testületek többszöri kérése ellenére is - 1850. február 5-én a belügyminisztérium elutasította és ettől később se tért cl. Ezen utasítás előtt előfordult ugyan a bankók beadása során azok feljegyzése, sőt elvétve pénz hiányában átmenetileg ellentételezésül néhány beváííó helyen .értékpapírok" mintegy elismervényként való kiadása is, de sem ez, de még a létrehozott pesti segélypénztár sem idézhette elő az ország súlyos pénzválságának még csak enyhítését sem. n HMLV-l./a. 117.860 -863. 8